55009. lajstromszámú szabadalom • Kerékagymótor elektromossággal hajtott automobilok számára

_ í -járt. Mindenekelőtt az volt a következ- i mény, hogy gyakorlatilag csaknem lehetet- j lenné vált külső pólusú gép alkalmazása esetén az ágyazási oldalon rendezni el a . horgonnyal összekötött kollektort. A kollektort a forgó mágnesvázon belül kellett volna ágyazni, miáltal ismét a forgó mág•pesváz excentrikus csapágyát még tovább "kellett volna kitolni. A kollektornak a másik oldalon való elrendezése, ahol a közbenső előtét fekszik, nem lehetséges, minthogy a kollektoron kefék siklanak, amelyeket a mágnesvázon kell rögzíteni, hogy 'azzal együtt foroghassanak. A külső pólusú gépek alkalmazásánál jelentkező nehézségek elkerülése céljából a motorokat belső pólusú gépek gyanánt képezték ki, miáltal a kollektor elrendezésének nehézségei elkerültettek. A belső pólusú gépek hátrányai — mindenekelőtt a tetemesen drágább szerkezet — ismeretesek. A találmány tárgya mindeme hátrányokat teljesen megszünteti és lehetővé teszi az egymással saemben forgó mágnes vázzal és horgonnyal, valamint közbeiktatott előtéttel ellátott kerékagymótort a használatos külső pólusú gépek alakjában képezni ki. Ezt azáltal érjük el, hogy a horgony és mágnesváz közös forgástengelyét mindkét végén alátámasztjuk, még pedig úigy, hogy a közbenső előtét helytálló ágyazásai gyanánt karokat vagy karkereszteket alkalmazunk, amelyeket a móitor és a kerék közös végigmenő tengelyére illesztünk úgy, hogy azok ilykéep egyik oldalukkal la kerék, ill. a mágnesváz csapágya gyanánt szolgálnak. Emellett a karok vagy karkeresztek számára szükséges' helytálló támasztíópontot úgy nyerjük, hogy azokat a kocsi rúgórendszerével, ill. a kocsinak a keréíktengelyeken való támasztó pontj aival szilárdan összekapcsoljuk. Ily módon lehetségessé vált, hogy a közbenső előtét ágyazását tetszőleges, tehát a kocsiváztól távolabb fekvő oldalon is elrendezhetjük. Másfelől azonban lehetségessé vált az is, hogy a küllőkkel és az abronccsal szilárdan összekapcsolt forgó mágnesvázat kétoldalt ágyazhatjuk úgy, i hogy ilykép egy teljesen zárt, pormentes j tokot állíthatunk elő, amely az összes, forgó részeket és a kollektort is magába zárja. Azonfölül a kollektort most már a mágnesváz tokjának belsejében a forgó horgonyon az előtéttel szemben lévő oldalon rendezhetjük el és ily módon a gépet külső pólusú gép gyanánt képezhetjük ki, ami a föntebb említett okokból eddig nem volt lehetséges. A találmány tárgya a mellékelt rajzokon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra a mótor mágnesvázán és horgonyán keresztül vett keresztmetszet, a 2. ábra az 1. ábrabeli mótor hosszmetszete, a 3. ábra pedig az új motornak egy háromkerekű kocsi mellső kerekében való elrendezését mutatja, Az (1) tengely a (2) rugókkal van összekötve. A (3) golyós csapágyakkal fölszerelt teljesen zárt (4) mágnesváztokban (5) mágnessarkok vannak elrendezve. Ezen (5) sarkokon belül forog a (6) horgony, amely az (1) tengelyen helytállóan rögzített (8) csapágyakban az (1) tengely körül forgó üreges (7) tengelyen van rögzítve. Azüréges (7) tengelyre egy (9) fogaskerék van fölékelve, amely a helytálló (12) tengelyen ülő' (11) golyós csapágyban futó (10) fogaskerékbe kapaszkodik. A (12) tengely a helytálló (2) rugókon nyugszik, ill. a helytálló (1) tengellyel van összekapcsolva. A (10) fogaskerék a (13) fogkoszorúba kapaszkodik, amely a (4) mágnes váztokkal van szilárdan összekapcsolva. A (14) kollektoron (15) kefék siklanak. Az elektromos áramot két (16) gyűrű segélyével vezetjük be. A gép működési módja a következő: Ha a (6) horgonyba egy akkumulátorbattériából áramot vezetünk be, úgy az a nyíl irányában forogni kezd. Ezáltal a (10) fogaskerék ellenkező irányban f orgattatik el, tehát a (13) fogkoszorú is a horgonnyal ellenkező irányban forog (1. ábra). Föltéve, hogy a mágnesváz tokján lévő (13) fogkoszorú fogainak száma és a horgonytengelyen rögzített (9) fogaskerék fogainak