54963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos batteriák vagy elektrolytikus készülékek céljaira szolgáló diaphragmáknak szövetekből, ill. állati vagy növényi eredetű anyagokból való előállítására

Megjelent lí>315. évi január hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54968. szám. VIT/i. OSZTÁLY. Eljárás elektromos battériák vagy elektrolytikus készülékek céljaira szolgáló diafragmáknak szövetekből ill. állati vagy növényi eredetű anyagokból való előállítására. MARINO PASCAL VEGYÉSZ LONDONBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 14-ike. A szekundér akkumulátorcellák és elek­trolytikus készülékek elektródáinak elkülö­nítésére szolgáló diafragmákat eddigelé rendszerint vagy lyukasztott ebonit- ill. cel­luloid! apókból vagy aszbesztből, üveggyapot­ból, likacsos agyagból stb. készítették. A lyu­kasztott ebonit- ill. celluloidlapok a cellá­nak ellenállását a cella kapacitásának rovására tetemesen növelik, mivel azoknál a terü­letnek kevesebb, mint a fele marad meg szabadon az elektrolytnek és az elektromos ái-amnak átbocsátására. A föltaláló már most oly diafragmáknak alkalmazását hozza javaslatba, melyek akár kénsavval, akár Schweitzer-féle reagenssel (vagyis rézhyd­roxydnak ammóniákban való toldatával) vagy pedig hydrogénperoxyddal kezelt Fa­lapokból vagy sávokból állanak. Az összes anyagok közül az állati vagy növényi eredetűek látszanak a legjobbak­nak ; az állati eredetű rostokból álló szöve­tek ill. anyagok (vagyis a gyapjú, a selyem stb. abban az esetben a legalkalmasabbak, amelyben a diafragma savas elektrolyttel érintkezik (az erős ásványi savak ugyanis az állati eredetű rostokat csak igen kis mértékben támadják meg, míg alkáli ol­datok azokat teljesen föloldják); a növényi eredetű szövetek ill. anyagok pedig (pl. a len, a kender, a pamut, a rámie, a juta stb.) abban az esetben a legalkalmasabbak, amelyben a diafragmák alkálikus elektro­lytekkel állanak érintkezésben, minthogy azok koncentrált alkáli oldatokban válto­zatlanul megmaradnak, míg azok ásvány savakat tartalmazó elektrolytek jelenlété­ben dextrinné alakulnak át. A jelen találmány tárgyátképező eljárás célja már most a szövetek vagy bármily állati ill. növényi eredetű anyagot akként kezelni, hogy azok diafragmák létesítésére alkalmasakká váljanak. Magát az anyagot akár kötött szövet, akár egy ebonitból, celluloidból, parafinnal impregnált fából vagy hasonló anyagból ké­szült keretre akként fölgombolyított fonal alakjában használhatjuk, hogy az zárt spi­rális tekercset képezzen, melynél a szom­szédos menetek a keretnek mindkét oldalán egymással szorosan érintkeznek. A diafrag­mának mikénti szerkezeti kiképzése azon­ban a találmány lényegét nem érinti, mivel a találmány tárgyát általában véve eljárás képezi akár szövetek, akár fonalak alakja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom