54949. lajstromszámú szabadalom • Tetőfödés

Megjelent 1912. évi január lió 32-én. MAG\. GILI KIR. SZABADALMI jjSB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54949. szám. VlII/b. OSZTÁLY­Tetőfödés KÖRINEK LAJOS ÉPÍTŐMESTER BAZINBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 8-ika. A szokásos tetőfödéseknél a szomszédos cserepek közötti kötés és vízáthatlan illesz­kedés tudvalevőleg a cserepek hosszoldalain kiképezett fácok segélyével van létesítve, melyekkel a szomszédos cserepek egymásba kapcsolódnak. Az ily cserepek azonban az­zal a hátránnyal bírnak, hogy azoknak a fácok folytán gyöngített szélei úgy a gyár­tás közben, mint később a raktározásnál, szállításnál és használatnál igen könnyen megsérülnek és így a selejtes cserepek száma nagyon megnövekszik. A jelen találmány tárgya már most oly tetőfödés, mely fác nélküli cserepekből van alkotva és melynél a szomszédos cserepek közötti kapcsolat és az azok hossz-szélei men­tén lévő hézagoknak zárása kölön hézagfödő elemek segélyével van létesítve. Ez utób­biak akként vannak kiképezve, hogy azok a cserepeket még sokkal biztosabban rög­zítik helyzetükben, mint a cserépfácok úgy, hogy a találmány tárgyát képező tetőfödés nemcsak azáltal tűnik ki, hogy a költséges fácolt cserepeknek alkalmazását teszi fölös­legessé, hanem még azáltal is, hogy tartó­sabb kötéssel bír. A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltün­tetve. Az i 1. ábra a tetőfödés egy részének távlati képe a hézagfödő elemek elhelyezése előtti állapotban. A 2. ábra több egymás mellé helyezett cse­répnek fölülnézete. A 3. ábra metszet a 2. ábrának III—III vonala szerint, ahol is a két cserép között az egyik hézagfödő elem is el van he­lyezve. A 4. ábra a hézagfödő elemeknek nagyobb léptékű végnézete. Az 5. ábra metszet a 4. ábrának V—V vo­nala szerint. A 6. ábra a hézagfödő elemeknek egymás­sal való kapcsolódását szemlélteti. A 7. ábra a tetőfödésnek haránt metszete. Mint már említtetett, a tetőfödés nem fácolt, hanem közönséges, tömör szélekkel biró (1) cserepekből (2. ábra) készül, me­lyek csak a szokásos (2) vízvezető hornyok­kal bírnak és melyeket a (3) tetőléceken (1. ábra) akként helyezünk egymás mellé, hogy az ugyanazon vízszintes sorban fekvő szomszédos cserepek között megfelelő szé­lességű (4) hézagok (3. ábra) maradjanak szabadon. Ezen hézagoknak elfödésére és egyúttal a cserepeknek egymással való össze­kapcsolására az említett hézagfödő elemek szolgálnak, melyek a föltüntetett foganato-

Next

/
Oldalképek
Tartalom