54915. lajstromszámú szabadalom • Kefeeltolás útján szabályozható repulziós mótor

- 3 -<(b2 b2) kefék között (0), vagyis a közel synchron járásnál. A vektorok ugyanúgy jelölvék, mint a 2. ábrában és csak a (k) tekercsek által létrehozott (Ek) elektromóto­rikus erő járult hozzájuk. Az egyszerűség kedvéért föltételezzük, hogy maga a (t) transformator feszültséget nem fogyaszt. E diagramból látnivaló, hogy (Es) fázisa gyakorlatilag összeesik (Js)-ével. A szükség esetén szabályozhatóan kiképzett (t) trans­formator segélyével a teljesítés tényezőjé­nek megfelelő fázisszöget késlekedőnek vagy sietőnek állíthatjuk be, valamint fordulat­változásnál a (t) transformator áttételének •megváltoztatása által szabályozhatjuk is. A transformator szabályozása ezen elrende­zésnél a mótor fordulatszámát lényegesen nem befolyásolhatja és ez a sajátság abban az esetben is megmarad, ha a (t) transfor­matort a stator áramkörébe iktatjuk be és a (bl bl) keféket ismét rövidrezárjuk, amint az 5.,. 6. és a 7. ábrában van föltüntetve. Az ismertetett mótor további előnye, hogy a (^s) mező fázisának eltolása által az eddig kissé hátrányos nyomaték helyett hasznos nyomaték lép föl; ugyanis a 2. és 4. ábrák összehasonlításából szembetűnik, hogy a (<t>s) mezővektor vetülete a (JR) rótoráram vektorára irányt változtatott. A (t) transformator a mótor teljesítésének csak mintegy harmadára méretezendő, vala­mint a (k) tekercselés is az (s) statorteker­-cselésnek körülbelül egy harmada. A mótor mezőjének jobb térbeli elosztása érdekében mind a két kefepár keféi esetleg kettős kefékre is oszthatók, mint ahogyan pl. a 6. ábrában a (b2 b2) kefék, a (b'2 b'2) és a (b"2 b"2) kettős kefékre vannak osztva s köztük a (d d) fojtótekercsek elrendezve, amelyek közepén az áram bevezettetik. Másrészt meg is lehet egy kefét oly módon takarítani, hogy az egyik (b2) kefét elhagy­juk és vezetékét a (bl bl) kefék rövidzá­rási összeköttetésének közepéhez kapcsol­juk; ezt az elrendezést a 7. ábrán mutatjuk be arra az esetre, ha a (t) transformator a stator áramkörébe van iktatva, a 8. ábrán pedig azon esetre, amidőn a transformator a rótoráramkörben van, úgy mint a 2. ábrá­ban volt. Ez utóbbi esetben a megtakarított kefe vezetékét a transformator középpontjá­hoz kell kapcsolni. A teljesítési tényezőnek az (Ers) vektor (4. ábra) növelésével való javításán kívül még egy más módot is tudunk mérsékelt javítására, amelyet az előbbeninek támoga­tására is fölhasználhatunk. Ha ugyanis az (s) statortekercselés a polusivnek például csak s /i részét födi be, akkor a (^s) mező a 9. ábra szerint oszlik el és az (Ers) fe­szültség a vonalozott területen belül jön létre; ha pedig a tekercselést a szabad zóna közelében koncentráljuk, ebben az esetben a 10. ábra szerinti mezőelosztást kapjuk és az (Ers) feszültség az előbbihez (9. ábra) képest a h'o/ho arányban nagyobb lesz. Ennél az elrendezésnél azonban egyrészt a telítettségi viszonyok, másrészt a mező alakjában kedvezőtlen volta sokkal szűkebb korlátokat szabnak a teljesítési tényező javítására, mint az előbb ismertetett módnál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kefeeltolás útján szabályozható repul­ziós mótor, azáltal jellemezve, hogy egy második kefepár és egy harántirányú mező által befolyásolt statortekercselés egy önmagában magn etikusan kompen­zált áramkört hoz létre, melynek összes feszültségét egy transformatoron át az első (rövidrezárt) kefepár vagy a fősta­tortekercselés körébe vezetjük be, oly célból, hogy a mótor teljesítési ténye­zőjét javítsuk. 2. Az 1. pontban igényelt mótor kiviteli alakja, jellemezve az egyes kefék he­lyett alkalmazott kettős kefék által. 3. Az 1. pontban igényelt mótor kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kom­penzált áramkör egyik keféje helyett áramvezetékül a másik áramkör egy­mással rövidrezárt keféi szolgálnak. 4. Az 1. pontban igényelt mótor kiviteli alakja, jellemezve a tekercstengelyek felé tömörített, főstatortekercselés által. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom