54819. lajstromszámú szabadalom • Kettős gőzterű keringtetős kazán

ges testet nem látjuk el lyukakkal, vagy kisebb vagy mélyebben fekvő lyukakkal látjuk el, mint a mellső toldatot. Ezáltal az összes gőz vagy legalább is annak jelentékenyen nagyobb része a mellső toldaton át áramlik fölfelé, a vizet magár val viszi és a keringést 'erősem elősegíti. Hogy )az alsó kazán háts|ó fenekét, mely (h)-nál a tűzgázoknak van kitéve és belül csak a gőz által nedvesíttetik meg, kíméljük, a hátsó toldat üreges testet célszerűen egy, a kazánon harántirányban terjedő (e) fal által helyettesíthetjük, miáltal a fenék (h)-nál belül víz által nedvesítve marad. A harántfal pontosan oly " mélyre nyúlik, mint a mellső üreges test és pontosan épp úgy lyukasztható, amint a hátsó toldatot lyukasztanék. A lyukaknak nem kell vízszintes síkban feküdniük, hanem . szabálytalanul vagy csavarmenetben is f ekhetnek. Az alsó kazán gőzterében lévő nyomás azon vízoszlop nyomásával lesz nagyobb, mely megfelel a fölső és alsó kar aánban lévő vízszin közötti magasságkülönbségnek. A lyukak alkalmazása folytán tehát a vízszin az alsó kazánban önműködően a szerkezet által megszabott magasságban . tartja magát és a gőz csak kis, a lyukátmérők által megszabott nagyságú buborékokban távozhatik el, azonban sohasem •csaphat föl nagy buborékokban. Ennek folytán a fölső kazán vízszine nyugodt marad úgy, hogy a víz heves fölfecskendezését és a gőzölögtetőnek ezáltal okozott nedvesítését elkerüljük. Hogy azonban a kazán siettetésénél és sok kis gőzbuborék eltávozásiánál az utóbbiaknak kisebb mértékben hátrányos hatását is lehetőleg elkerüljük, a leírt berendezéssel a fölső és alsó kazán gőzterei között előnyösen egy ismert (f) összekötőcsövet kombinálhatunk, mely szűk, vagy kívülről beállítható (g) fojtóelesmme! megfelelően fojtott keresztmetszete folytán az alsó kazánban előállított gőznek csak egy részét veaeti közvetlenül a fölső kazán gőztarébej, míg a gőz másik része kis buborékok alakjában a toldatok lyukain át távozik el és a víz körmozgását elősegíti. Az egész víztartalomnak a két toldaton és a két kazánon át való keringése mindegyik esetben föptar tátik és a keringést az összes esetekben a mellső toldaton át árapnló csekély gőzmemnyiség segíti elő. Ezen elrendezésnél csak egy vízállást, nevezetesen a fölső kazán vízállását kell ellenőrizni, továbbá csak íegy táplálószerkezet szükséges és a víznek az alsó kazánból a fölső kazánba való ismert fölemelkedése sohasem léphet föl. A két összekötőtoldat lehető szabad marad a gőzbuborékoktól úgy, hogy keresztmetszetük csaknem kizárólag a vízkeringésrie szolgál, miáltal az elgőzölögtetés elősegíttetik. Minthogy továbbá e kazánszerkezet mellett a gőznek sokszorosan nagyobb vízfölület áll kiáramlási hely gyanánt rendelkezésére, mint az egygőzterű kazánnal, hol a legnagyobb résznek (körülbelül 70%-nak) a mellső toldat fölött lévő kis fölületen kell átáramolnia, ennek folytán a gőznek a vízszinen való közepes étáramlási sebessége szintén sokszorosan csökkein és a gőz fokozott kazánigénybevételnél is száraz marad. SZABADALMI IGÉNY. Fölső és alsó kazánokból kombinált gőzkazán közös víztérrel, azonban elválasztott gőzterekkel, melyeket az alsó kazánba benyúló toldatmeghosszabbítások (vagy harántfalak) létesítenek, jellemezve azáltal, hogy laz utóbbiak a tervbe vett vízszin magasságában lyukakkal vannak fellátva, hogy az alsó kázánbain a helyes vízszin betartassák ós a gőznek az alsó kázánbjól a fölső kazánba való egyenletes nyugodt eltávozásia biztosíttassák, mimelleitt a víz hullámzását vagy íölfecskendezését elkerüljük. (1 rajzlap írelUkli ttol.l Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.