54798. lajstromszámú szabadalom • Kemence ultramrin és hasonlók előállítására

keny hőmérsékletingadozásoknak vannak kitéve, amint ez pl. az ultramarin előállítására szolgáló kemencéknél gyakori. A borda és horony segélyével lehetővé tett téglakötés által a falazás kiterjeszkedése és összehúzódása folytán föllépő feszültségek a falazásra nem fejtenek ki káros behatást. A kemence az alább leírt módon az ultramarin előállításának gyorsítására hirtelen lehűthető, anélkül, hogy emellett a kemence megrongálódásától kellene tartani. A leírt téglákban a hengeres 3 csatorna van alkalmazva, mely a mellső oldalról hátrafelé terjed. Ezenkívül több kisebb átmérőjű (4) csatorna van kiképezve, melyek az egyik oldalról a másik oldalra terjednek (2. ábra). A téglán fölülről lefelé a függélyes (5) csatorna halad át. A (3, 4) és (5) csatornák egymást keresztezik. Az (5) csatornában középen a (6) válaszfal van elrendezve. A találmány szerinti kemence e téglákból építtetik és a kemence változó számú egyes elemeket tartalmaz, melyek mindegyike két kamrával, illetve retortával bír. Az 1. ábra példaképpen oly kemencét mutat, mely hat elemet tartalmaz. E kemencével rendkívül célszerű módon dolgozhatunk, amennyiben három elemet megtöltünk, mig a másik hármat kiürítjük. Mint azt továbbá az 1. ábra mutatja, mindegyik elem két (7) kamrát vagy retortát tartalmaz, melyek a 2. ábrán föltüntetett téglákból képeztetnek. A téglák olymódon vannak elrendezve, hogy a (3) csatornák a mellső kemencerészben torkolnak. Könnyen érthető, hogy a téglákban kiképezett függélyes (5) csatornák a téglák egymásfölé való helyezésénei kéményt képeznek, mely a kemencében alulról fölfelé terjed és a külléggel a (3) csatornákon át áll összeköttetésben. A kemence vízmentességének növelésére a téglák a szokásos módon illesztésmentesen vannak egymásra helyezve. A téglák közepében alkalmazott (6) válaszfalak a közvetlenül fölötte, illetve alatta fekvő tégla illesztései által födetnek be, miáltal a kemence vízmentessége rendkívüli módon növeltetik. Minthogy mindegyik kemenceelem, mint azt az 1. ábra mutatja, két (7) kamrát vagy retortát tartalmaz, ennekfolytán a külső oldalon a 8 terek és a kamrák között a (9) terek képeztetnek. A (7) retorták alatt a (10) tüzelés van elrendezve. Megjegyzendő, hogy magától értetődik, miszerint e közvetlen tüzelést generátorok alkalmazása mellett gáztüzelés is helyettesítheti. A kamrák fölött a (11) tér van elrendezve, melyet a kemence (12) boltozása zár be. Az égéstermékek, illetve a lángok e (11) téren haldnak át, mielőtt a (13) elvezetőcsatornához kerülnek, mely utóbbi az egyes kemenceelemeket a kéménnyel köti össze. A (7) kemencekamrák mindegyikének fölső vége a (14) elvezetőcsatornával van ellátva, mely pl. ólomkamrával állhat összeköttetésben, miáltal a berlini kék előállításánál fejlődő kénes sav hasznosítható. A (3, 4) ós (5) csatornák rendszere rationális lehűtést tesz lehetővé, mely tetszésszerint szabályozható. A fűtés alatt a (3) csatornáknak kifelé torkoló nyílásai tűzálló anyagból álló dugók által elzáratnak. Mihelyt a hevítés befejeztetett, a kemencét bizonyos időn át ebben az állapotban hagyjuk, mely megfelel az ultramarin tökéletes képződésének, mire a (3) csatornákból bizonyos számú záródugót eltávolítunk úgy, hogy levegő hatolhat be, mely levegő az (5) csatornák által képezett kéményben fölemelkedik. A levegő a kis (4) csatornák által a kemence belsejében szétoszlik. Aszerint, amint a (3) csatornákból több vagy kevesebb záródugót távolítunk el, több vagy kevesebb levegő hatol kívülről a kemencébe és a lehűlés ennek megfelelően többé vagy kevésbbé gyorsan megy végbe. Mihelyt a kemence, tűzálló anyagból készült retorták, tégelyek vagy hasonlók alkalmazása mellett, a berlin. kó'~ képezésére szolgáló kiindulási anyagokkal megtöltetett, a berlini kék mindig tökéletlenül és gyakran hibásan képződik, különösen ha a kemence nagyobb méretekkel bír. Ezt a hát-