54792. lajstromszámú szabadalom • Öntőminta betoncsövek előállítására

— 2 -I—I vonala szerint vett függélyes kereszt- j metszete, a 2. ábra ugyanannak az 1. ábra II—II vonala szerint vett függélyes hosszmet­szete, a 3. és 4. ábra a belső köpenynek, vagyis magnak szétfeszítésére és kerületének ki­egészítésére szolgáló ékalakú tolóka fölüí-és oldalnézete, az 5. és 6. ábra a csőkarimákat előállító mintarészeknek nagyobb léptékben rajzolt metszete^, a 7. ábra egy ovális keresztmetszetű, csö­vek előállítására szolgáló mintának az 1. ábrához hasonló metszete, a 8. és 9. ábra pedig a külső köpenyt a véglapokkjal összefoglaló szerkezetnek fö­lül- és oldalnézete, j A mintának célszerűen acélbádogból álló, ! rugalmas (a) belső köpenye vagy magja az I 1. ábra szerint körkeresztmetszetű, a 7. ábra szerint pedig ovális keresztmetszetű hengerköpenyt alkot az előállítandó csövek alakjának megfelelően. A magot alkotó' hengerköpeny a minta hossztengelyének irányában föl van hasítva, hogy a mag ke­rülete, pl. egy ékalakú feszítő tolóka se­gélyével a mag egész hosszában megna­gyobbítható legyen. A magot úgy helyez­zük el a külső köpenyben, hogy a cső elő­állítása közben a csőnek azon, oldalán fe­küdjék, amely a cső használata alkalmával fölül fog feküdni. Ha a magot a megtöltött mintában a jelzett módon szétfeszítjük és azután a feszítő eszközöket eltávolítjuk, akkor a mag kissé összehúzódik és ennek1 folytán a körülötte képződött csőből köny­nyen kihúzható. A kihúzás megkönnyíté­sére az (a) mag mindegyik végén két-két (b, bl) fogantyú van annak belső oldalára erősítve. A feszítő szerkezetnek egy előnyös ki­viteli alakja a :3. és 4. ábrán kétféle né­zetben, az 1. és 7. ábrán pedig keresztmet­szetben látható. Ezen szerkezet egy kis mértékben vékonyodó ékalakú (c) tolóká­ból áll, amely megfordított T-alakú ken Tesztmetszettel bír. A tolóka talpának külső fölülete a szétfeszített mag kerüle­tének megfelelő sugár szerint görbül és a talp hosszélei lépcsősen vannak levágva, hogy az (a) köpeny hasítékának (d, dl) szélei fölött az utóbbiakra hosszirányban erősített (e, el) vezetékek alá legyenek tol­hatók. Hogy a (c) tolóka beverés alkal­mával meg ne sérüljön, végeire a 3. és 4. ábrán látható (cl) védőlemezek erősíthe­tők. Az (a) mag végei, mint a 2. ábra mu­tatja, az (f, fl) véglapok megfelelő alakú nyílásaiba vannak illesztve. Ezen véglapok (g, gl) peremei oly kiképzéssel bírnak,­hogy az egyik perem a cső egyik végének karimáját, a másik pedig a cső másik végé­nek, karimáját állítja elő (5. és 6. ábra). A véglapok belső homlokfölületén egy­egy körülfutó (h, hl) lépcső van kiképezve, amelyekhez a külső köpeny végei támasz­kodnak, míg a véglapok kerületén kiképe­zett (i) bevágások a külső köpenyt a vég­lapokkal összekötő csavarszögejk fölvéte­lére szolgálnak, és úgy vannak méretezve, hogy a csavarszögek meglazítása után a köpeny kitérjeszkedését megengedjék. Az (f, fl) véglapok körvonalai a belső köpeny, vagyis az (a) mag alakját követik, ki­véve a megtöltött mintának fölső részén, ahol a cső fenékfala képződik. Itt a vég­falak körvonala az 1. és 7. ábrán látható alaknak felelnek meg, míg a (h, hl) lég­csők a végfalak körvonalát követik, és ez­zel párhuzamos körvonalakat alkotnak a helyére illesztett külső (j) köpeny végei számára. A külső (j) köpeny egy teknő­alakban meghajlított fémlemezből, célsze­rűen acélbádogböl áll, amely vízszintes és függélyes szélei mentén (jl) szögvasakkal merevíthető. A (j) köpeny keresztmet­szete csak munkaközben egyezik meg ja véglapok kerületén körülfutó (h, hl) lép­csők körvonalának alakjával, míg ha a kö­peny és a véglapok közötti összeköttetést megszüntetjük, akkor a köpeny, Rugalmas­sága folytán a (h, hl) lépcsőktől kifelé eltávolodik és a benn lévő betoncsőből el­válik. A véglapok és köpeny közötti össze­köttetést a (k) csavarszögek létesítik, amelyek a véglapokon és (jl) szögvasa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom