54763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajkokszoló kazánok üzemére

— 2 Ezen megfigyelésből kiindulva, a jelen találmány értelmében a bontó desztiüációt úgy foganatosítjuk, hogy a kazán legmélyebb részeit csak a desztilláció első részében használjuk föl fűtőfölület gyanánt, míg a desztilláció alatt különben a kazán oly részeit fűtjük, melyek a szilárd alkatrészek lerakódásának kevésbé vannak kitéve, mint a kazánfenék. A találmány értelmében e célt azáltal érjük el, hogy oly kazánokat használunk) melyek belső fűtéssel, vagy lángcsövekkel' vagy mindkettővel bírnak. A kazánt emellett oly fűtőtelepbe építjük be, mely lehetővé teszi, hogy tetszés szerint különböző kazánfölületeket tehessünk ki a legnagyobb fűtőhatásnak s a fűtőgázok vezetését desztilláció közben is változtathassuk. Ezen berendezésnél is a koksz legnagyobb része a kazánfenékre fog ülepedni, mely fenék azonban a kokszképződéskor már csak csekély mértékben fűttetik, míg a desztilláció közben legerősebb hevítésnek alávetett lángcsövekre csak aránylag vékony réteg szilárd alkatrész ülepedik le, mely csak aránylag jelentéktelen fűtési veszteséget okoz. Ily berendezés mellett a kokszra való desztillálást a fűtőfölület oly hőmérséke mellett eszközölhetjük, melynél a vas oly kevéssé izzó, hogy a közvetlen tűzhatásnak kitett lángcsövek elégése majdnem teljesen elkerültetik. Ezen körülmény lényegesen csökkenti a föntartási költségeket is, mert a javítások majdnem kizárólag a lángcsöveknek igen ritka kicserélésére redukáltatnak, mely javítás helyes befalazás mellett a kazán leszerelése nélkül eszközölhető. A <»atolt rajz 1—4. ábrájában egy a találmány szerint kiképzett kazántelep két egymásra merőleges metszetben és az 1. ábra A—B ill. C—D szerinti metszeteiben példaképpen van föltüntetve. E példából látható, hogy eddig szokásos hengeres (crack-kazánnak nevezett) kazán helyett egy ismert módon (n) lángcsövekkel fölszerelt (m) kazán alkalmaztatik. Az fn) lán^cfcöveknéfce^tíiástóli és a fenéktől való távolsága akkora, hogy a lángcsövek alsó részére és a fenékre rakodó kokszot könnyen lehessen eltávolítani. Szabály gyanánt azt kell tekintenünk a lángcsövek méretezésénél és elrendezésénél, hogy az üzem utolsó fázisaiban is csak alsó részük legyen a kokszba ágyazva, fölső részük ellenben mindvégig szabad fűtőfölületet képezzen. A kazánt célszerűen két (I) és (II) tűzhelyről fűtjük; a közvetlenül a kazán alatt elrendezett (I) tüzeléssel a desztillációt úgy indítjuk meg, hogy a füstgázok közvetlenül a feneket fűtik s azután az (1, 2, 3, 4) huzagokon, melyek közül (2) és (4) majdnem teljesen körülölelik a kazánt, az (a) kürtőbe lépnek; a (II) tűzhely égéstermékei az (n, n) láugcsöveken, a kazánfenék alá vezető (o) csatornán és az (1, 2, 3, 4) huzagokon át léphetnek a kürtőbe; a (II) tűzhelyet a desztilláció megkezdése után helyezzük üzembe és a teljes befejezésig üzemben tartjuk. Az (n) lángcsövek száma és alakja természetesen változtatható, esetleg egy egyetlen lángcsövet is alkalmazhatunk; a (II) tüzelést belső tüzelés gyanánt képezhetnők ki, ill. a rostélyt a lángcsőbe is helyezhetnék. Ezen két tüzhelyű berendezés helyett egy egyetlen tűzhellyel bíró berendezést is használhatunk, ha tolók beépítése által lehetővé tesszük a huzagok oly kapcsolását, hogy az üzem elején főleg a kazánfenék, üzemközben pedig főleg a lángcsövek {üttessenek. A fűtési mód lényege tehát abban Ül, hogy a desztilláció megindításakor a kazánfeneket fűtjük, közvetlenül, míg az üzem további tartama alatt a lángcsövek fűttetnek közvetlenül, mimeüett a k-azán többi fűtőfölülete az üzem egész tartama alatt a távozó füstgázok által fűttetik. Mindenesetre ajánlatos a beépítést sgy eszközölni, hogy a lángcsöveket a kasán leszerelése és lényeges falbontás nélkül lehessen kicserélni. 5

; Az ismertetett kagánelreadezést az említett 1909/14251. angol szabadalomban ismertetett kaizánnal úgy lehet kombinálni, hogy a találmány szerinti kazán fenekét, falait és lángcsöveit részfeee vagy egészben kettős fallal képezzük ki, melyek közé hőáívivő közeget töltünk.