54761. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa
Megjelent 191 a. évi január hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI 54761. szám. Vll/k. OSZTÁLY. Fémszálas izzólámpa. WESTINGHOUSE METALLFADEN GLÜHLAMPENFABRIK G. M. B. H. CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1910 október bó 6-ika. Elsőbbsége 1900 október hó 6-ika Ha a fémszálas izzólámpáknál az izzószálakat alkotó szálkengyelekkel összekötött áramvezetékek és közbenső száltartók aránylag oly vastagon vannak is méretezve, hogy azok a rajtuk átmenő villamosáram hatása alatt nem bevíttetnek föl, azért azok az izzószálak fölüli hővezetés folytán mégis jelentékeny fölbevítést szenvednek, amiért is azokat elegendő vastagra kell méretezni, nehogy izzásba jöjjenek. Az áramvezetékeknek és száltartóknak túlságos fölhevítése ugyanis igen súlyos hátránnyal járna, nevezetesen pedig azzal, hogy az üvegkörték vakuuma csökkentetnék és maguk az üvegkörték a drótoknak szétporlódó anyagától megfeketednének. Ha pedig vastag drótokat alkalmazunk, úgy ez azzal a hátránnyal jár, hogy az ily drótoknak beforrasztása nehézségeket okoz és csak bizonyos elővigyázati rendszabályok betartásával eszközölhető. Különösen áll ez oly lámpák számára, melyek 1. Amp.-nél erősebb árammal táplálandók. A fölsorolt hátrányok beszüntetése céljából, tehát szükséges a hővezetést az izzó szálkengyelektől az áramvezetékekhez, ill. száltartókhoz csökkenteni és ennek megvalósítása a jelen találmány tárgya. A hővezetés az izzó szálkengyelektől az áramvezetékekhez, ill. a száltartókhoz azáltal csökkenthető, hogy a szálkengyeleknek az említett részekkel szomszédos részeiben a villamosáram okozta hőmennyiséget csökkentjük, ill. teljesen zéróvá tesszük. Ezen hőmennyiség csökkentését a jelen találmány szerint azáltal érjük el, hogy a szálkengyelek végrészeiben a helyi ellenállást kisebbítjük és pedig a harántmetszetnek növelése útján, mely célból a szálkengyelek végeit megvastagítjuk vagy szétágaztatjuk. Ha pedig az áram okozta hőmennyiséget a szálkengyelek végrészeiben egészen zéróig akarjak rednkálni, akkor az áramot eveB végrészektől teljesen távol tartjuk és pedig azáltal, hogy a szomszédos szálkengyeleknek egymás mellett fekvő végrészeit rövidre zárjuk vagy akként hozzuk egymással érintkezésbe, hogy az áram az említett végrészek megkerülésével jut az egyik szálkengyeltől a másikhoz. Hővezetés ugyanezen áramtalan végrészeken át is fog történni, az áramvezetékekre és száltartókra gyakorolt hőhatás azonban sohasem lesz oly nagy, mint amikor az említett végrészek még az áram által is hevíttetnek. A mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban a
