54753. lajstromszámú szabadalom • Kétfészkű vezérlőszelep

2 -tömítési fölület pontosan egymás fölött volna, akkor a P gőznyonás zéróval volna egyenlő és csak az F rúgónyomás hatna, P amikor is mindegyik fészeknél az-g- nyomás jönne tömítési összenyomás gyanánt számba. Ha ellenben az alsó fészek jóval kisebb átmérővel, pl. a fölső fészek átmérőjének felével egyenlő átmérővel bírna, akkor a fölső fészeknél -J- P -f- F tömítési nyo­mást, az alsó fészeknél pedig (P+F) tö­mítési ellennyomást kellene létesíteni. így mindkét esetben ki volna elégítve az a kö­vetelmény, hogy a kerület hosszegységére jutó tömítési nyomás mindenütt ugyanak­kora legyen. Szóval az alsó utánaengedő fészek akként képezendő ki, hogy az a rúgó­hatás és az ellenirányú gőznyomás hatása alatt oly erővel szoruljon alulról a szelep­hez, hogy mindkét szelep fészek kerületé­nek hosszegységére majdnem ugyanakkora tömítési megterhelés jusson. Az ezen fel­tételnek megfelelő szelepek minden körül­mények között jól fognak tömíteni. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező szelepnek egy foganatosítási alakja hosszmetszetben van föltüntetve. Az (a) szelep, mely részben tehermente­sített szelep gyanánt van szerkesztve, fölül a merev (b) fészekhez szorul, mely ismert módon, a (bl) öntvénynek kellő kiképzése útján van létesítve. Az alsó (c) fészket, mellyel a szelepnek alsó tömítő fölülete működik együtt, az utánaengedő (d) rúgó­test hordja, mely a jelen esetben a (dl) betéttestből nyúl ki, mely egyúttal az (al) szelepagy vezetékéül szolgál. Az (al) agyra, ismert módon a (föl nem tüntetett) zárórúgó hat. A szelepre továbbá, a két fészek középvonalainak (e) távolsága által megszabott gyűrűfölületen, a gőznyo­más hat fölülről lefelé vagyis a gőzgépek­nél a szelepen kívül uralkodó légköri, ill. kondenzátornyomás ellenében. A rugalmas (d) gyűrű az alsó (c) fészek közepén túl, sugárirányban kinyúl úgy, hogy a gyűrűt megtöltő gőz azt lefelé ki­nyújtani iparkodik, amikor is az a nyomás, melyet a (c) szelepfészek fölfelé, az (a) sze­lepre gyakorol, a (d) gyűrű feszerején kí­vül a gőznyomás mértékétől és az ennek hatása alatt álló fölületek nagyságától függ. Ekként a (d) gyűrűnek kellő kiképzése ill. méretezése útján módunkban áll a tömí­tési nyomásra vonatkozó említett föltételt kielégíteni. A (d) gyűrűnek öblös része, a fészek közepétől számítva, a (p) radiális, ki­nyúlással bír, melynek megfelelően a szelep záródásakor a (Q) gőznyomás hat fölfelé, mely a gyűrűharántmetszet legkülső részé­nek középövére a Qo nyomatékot fejti ki. Ezen nyomaték az (Sq) nyomatékkal vagyis a fészek reakeióerejének nyomatékával egyenlő. Ehhez járul még esetleg az a ki­egészítő rúgóerő, melyet a (d) gyűrű a sze­lepnek zárt állásánál bekövetkezhető kiha­jolt állapotánál fejt ki. Ha azonban a gyűrű nincsen kihajolva azaz neutrális állásban van, akkor ezen rúgóerő nem játszik sze­repet. Az említett nyomatéki egyenletből közvetlenül kiszámítható az S erő, mely­ből azután az alsó fészeknél ható hosszegy­ségenkénti tömítési nyomás adódik ki. Ezen nyomásnak már most a fölső fészek szá­mára fönnmaradó, hosszegységenkénti tö­mítési nyomással egyenlőnek kell lennie. Evégből a viszonyok akként választandók meg, hogy, ha az S erőt a P-fF erőből levonjuk ós a maradékot a fölső fészek ke­rületének hosszával elosztjuk, ugyanakkora hosszegységenkénti, tömítési nyomás adód­jék ki, mint az alsó fészeknél. A rúgós vagy utánaengedő fészek ter­mészetesen a leírttól eltérően is kiképez­hető anélkül, hogy ezáltal megváltoznék a találmány lényege, mely szerint a szelep­fészek a szelep egyik tömítő fölületének megterhelését rúgó- ill. gőzerő hatása alatt akként szabályozza, hogy az a másik vagyis a merev fészekhez szoruló tömítő fölületé­hez meghatározott viszonyban legyen. Lehet természetesen az alsó fészek helyett a föl­sőt is utánaengedően kiképezni. SZABADALMI IGÉNY. Kétfészkű vezérlőszelep, jellemezve azáltal, hogy az egyik fészek akként van rúgó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom