54705. lajstromszámú szabadalom • Betűszedőgép

_ & _ van ellátva, amelynek oldalnézete a 11. ábrán, és fölülnézete a 12. ábrán látható. Áll egy végnélküli (90) szalagból (12. ábra), amely két (91, 92) dobon fut. Ezen végnélküli szalaggal, amely a tárak teljes szélességére terjed ki, két további (93, 94) végnélküli szalag működik együtt, amelyek az előbbi szalaghoz diagonális irányban ezen szalagra függélyes síkokban vannak elrendezve. Ezen két végnélküli szalag a (95, 96, 97, 98) korongokon fut úgy, hogy a szalagra (lOO)-nál rávezetett betűt előbb a (90) szalag, majd pedig a (93) vagy (94) szalagok valamelyike viszi magával. A (90) szalag a vízszintessel oJy szöget zár be, amely a szalagon fekvő betű súrlódási szögével majdnem egyenlő. A szalag kaucsukkal vagy bármely más alkalmas anyaggal lehet bevonva úgy, hogy mihelyt a betű a <93, 94) szalagok egyike által továbbíttatik, a (90) szalagon úgyszólván már nem súrlódik, hanem ugyanoly sebességgel mozog tova, mint a (93) vagy (94) szalag, mely azt vezeti. Egyrészt a (93, 94) szalagok és másrészt a (90) szalag sebessége közti arány egyenlő azon ferde úttal, melyen a betű a •{93) vagy (9í) szalagok behatása alatt halad és azon út arányával, melyen egy másik betű ugyanazon idő alatt a (90) szalag behatása alatt balad. Ennek következtében a betűk mindig egyazon ideig maradnak a <90) szalagon, attól a pillanattól kezdve, midőn táraikból leestek, egészen addig, míg -a szedővasba jutnak, bármilyen legyen is helyzetük az' x—y vonalon, amelynek mentén a (90) szalagra esnek. így pl. a (99) betű (12. ábra) ugyanazon idő alatt jut a -(991) helyzetéből a szedővasba, mint a (100) betű föltüntetett középső helyzetéből. A (90) szalag, valamint a diagonális szalagok a <102, 103, 104, 105) feszítő szerkezetekkel és a (106, 107, 108,109) vezetékkel vannak fölszerelve oly célból, hogy a diagonális szalagok és a (90) szalag között semmi hézag ne maradjon, mert különben a vékony betűk ezen hézagba jutva, a szedővas ol-dalán leeshetnek. Az irányozható és a szabályozható (107) (109) vezetékeket a helyt-áiló (110) tengelyen elrendezett karok tartják, mely utóbbi tengelyen a diagonális szalagokat hajtó (95, 97) korongoknak (111) csapágyai vannak megerősítve (11. ábra). Figyelemmel kell lenni ezen elrendezésnél arra, hogy mindig a megfeszített szalagrész dolgozzék, azaz mindig a (92) ídob és a (95, 97) korongok vigyék magukkal a (90), ill. (93, 94) szalagokat. A betű a (25) tárakból a (90) szalagra egy közbeiktatott sajátos fogóberendezés révén jutnak (13. ábra). A betűk ugyan közvetlenül is eshetnének ezen szalagra, azonban —miként az a gyakorlatból kitűnt, — szabad esésük közben gyakran megfordulnak úgy, hogy nem a kellő helyzetben jutnak a szedővasba. Ezen hátrány elkerülése céljából a tárak torkolata elé egy (112) rudat helyezünk el, amely az összes tárak előtt végigvonul. Ezen rúd, amelyet «fölfogónak» nevezhetünk, tetőszerű fölülettel bír és két vége a (106,108) vezetékeken vagy a gépállványon nyugszik (12. ábra). A (112) rúd (D3. ábra) egy közepén végig menő réssel bír, amelyen a gyüjtőszerkezetnek (90) szalagja halad keresztül. Hogyha egy (113) betű valamely kivetőkar (50) végének behatása folytán kiszabadíttatik és leesik, a betű feje a (112) rúo rézsútos (114) fölületére esik, amely a betűvel párhuzamos és a tártól igen kis távolságnyira van, annak lába pedig a (90) szalagra jut, amely azt azonnal magával viszi úgy, hogy az semmiképen meg nem fordulhat. Ezen fölfogó a gyakorlatban igen hasznosnak bizonyult, ami azonnal szembetűnik, ha egy oly gépet figyelünk meg, amely ily szerkezettel fölszerelve nincsen, amikor is elég nagy számban láthatjuk a szedővasban a megfordított betűket. A (90) szállítószalag a betűket a (116) szedővasnak (101) csatornájához szállítja (14. és 15. ábrák), amelyben a betűk a szedővasba csúsznak. A betűknek, amelyek eddig a szállítószalagon fekvő helyzetben voltak, a szedővasba állva kell megérkezniük. E végből a (101) csatorna a betűket előbb egy kis (115) fogaskerékre vezeti, amely alkalmas fogazással ellátva, a (101) csatorna torkolata előtt forog. A fogaskerék minden egyes fogára egy-egy betű jut,