54697. lajstromszámú szabadalom • Tintatartó
(2) edénynek (2') karimája az ismeretes, a tintába merülő (7) tölcsért veszi körül, amelynek fölső nyílása a tintatartó használati helyzetében egy a tok födelén alkalmazott nyílással közlekedik, míg alsó nyílása közel az edény fenekéhez van elrendezve. A célszerűen becsiszolt (7) tölcsérnek a (2') karimába való biztos fogvatartására azon a bajonnetzárakhoz hasonlóan egy (18) pecek vagy nyúlvány rendezhető el, amely egy karima belső falán kiképzett, részben függélyes és részben a vízszinteshez kissé lejtős irányú (17) vezetékcsatornában elreteszelhető. Az edény fenekén, állóhelyzetének biztosítására (6)-nál megfelelően meg van vastagítva, vagy súllyal ellátva úgy, hogy a tölcsér fölső nyílása a toknak tetszőleges helyzete mellett mindig fölfelé lesz irányítva, minél fogva az ebben lévő tinta ki nem folyhat, bármiként forgassuk, rázzuk, vagy akár dobáljuk is a tartót. Ha használat után a tintatartót pormentesen el akarjuk zárni, akkor csupán a tokot kell megfordítani úgy, hogy fedelén álljon, amikor is a tokfenek fogja a változatlan helyzetben maradt tölcsér fölső nyílását elzárni. Az egész tintatartó könnyen szétszedhető s ennélfogva alkalomadtán gyorsan és alaposan megtisztítható. Figyelemreméltó, hogy a tartó leírt szerkezeténél fogva minden veszély nélkül zsebben is hordozható úgy, hogy az ismerétes, többnyire rövid idő alatt elromló zárszerkezettel biró tartókat tökéletesen pótolhatja, minthogy semmi romlandó alkatrésszel, mint gumi, rúgó stb. nem bír. Igen előnyös az ilyen tintatartó az iskolás gyerekek tolltartóiba is beépíthető, ami minthogy ilykép a külön külső tok elesik, olcsósága mellett minden esetre célszerűbb és kényelmesebb is, mint az eddigi külön őrzendő s azért könnyebben el is veszíthető külön zárfödeles tartók. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak a (2) edény ágyazása tekintetében teljesen hasonló a már leírthoz, csak abban különbözik, hogy annak súly elrendezése olyan, hogy a tölcsér a tok alakjának megfelelően rézsútos helyzetben tartatik. Ennél a kivitelnél is a pormentes elzárást hasonlóan, azaz a toknak annak rézsútos tetőlapjára való állítása által érhetjük el. Míg az 1. és 2. ábrabeli kiviteleknél, eltekintve a mindig előnyösen üvegből készült (2) edénytől és a (7) tölcsértől, a többi alkatrészek fémből készültek, addig a 3. és 4. ábra szerinti alaknál a külső tok is (10) üveglapokból van előállítva, amelyek fémfoglalat, (9 szögvasak) által vannak összetartva. Ugyanilyen (10) foglalattal bír a középen áttört üveglapból álló (1') fedél is, amelynek foglalata a tok fölső széle fölé nyúló karimát alkot. Hogy ebben az esetben a (2) tintaedény könnyen kivehető legyen, a (4) gyűrű ágyazására egy U alakú, a tokban átlóirányban elhelyezett (16) kengyel van elrendezve, amelynek szárai könnyebb kiemelés céljából (11) megvastagításokkal lehetnek ellátva. A rugalmas kengyelszárak széthajlítása által a (4) gyűrű (5) csapjai könnyen behelyezhetők az ezen szárakon lévő ágyaikba, ill. azokból kiemelhetők. Az 5. ábra szerinti kivitel a (7) tölcsérnek sajátos kiképzésében különbözik az előbbiektől, amely ugyanis egy gyűrűalakú (12) üreg képzése céljából kettős fallal bír. A belső tölcsérfal nyílása azonban megfelelően rövidebbre van kiképezve, mint a külső tölcsérfal úgy, hogy abban az esetben, ha valamely okból, a (2) edény kilendülne álló helyzetéből és a tölcsér nyílása lefordulna, az abban lévő tinta ne folyhasson ki, hanem a kettősfal közötti (12) üregbe vezettessék. Ha ezen (12) üreget elég nagyra választjuk úgy, hogy a (2) edény megfordítása esetén minden kiömölhető tinta ebben helyet foglalhasson, akkor esetleg az edény különleges fölfüggesztését nélkülözhetjük és, minthogy ebben az ecetben is a tartót annak a tölcsér szájnyílására való fordítása által elzárhatjuk és a behulló portól és beszáradástól minden különleges zárószerkezet nélkül megóvhatjuk.
