54688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vulkánikus kőzetek hasznosítására

— 2 3. A bazaltot grafittégelyben vagy gra­fittal bélelt edényben olvasztjuk meg.-Ekkor a bazalt bizonyos alkatrészeiből, pld. a fém­oxydokból fölszabaduló oxygén a grafit egy részével vegyülve fejleszti a likacsokat ké­pező gázt. Ezen módszerrel a víznél kisebb fajsúlyú terméket kapunk. Az öntéséhez bádog, öntöttvas, acél, föld, poreellán vagy más öntőminták alkalmaz­hatók, melyeket célszerű szétszedhetően ki­képezni. Ha likacsos bazalttal bélelt tömör-bazalt tárgyakat akarunk készíteni, akkor előbb a külső részt egyszerűen megolvasztott ba­zaltból öntjük, melybe azután a fönti mó­dok egyikével likacsosaá tett bazaltanyagot öntünk. A két réteg tökéletesen össze­forrad. Üreges testek előállításánál ismert módon megfelelő magokkal ellátott öntőformák al­kalmaztatnak. Némely üreges tárgy az üveg­fúvás módján is készülhet. Az öntvények fölületén bizonyos vastag­ságú réteg gyorsan lehűl, üvegszerű és tö­rékeny lesz. Ezért a kész tárgyakat az öntőformában hagyva, esetleg abból kivéve, de semmi esetre sem engedve azokat 500* alá lehűlni, égetőkemencékbe helyezzük, melyekben a megüvegesedett réteg átalakul és azután az öntvény lassan, fokozatosan lehűttetik. Ha üvegszerű bazalttárgyakat akarunk "készíteni, akkor az öntvényt hirtelen 600 fokra hűtjük le ós azután fokozatosan lassú hűtésnek vetjük alá. Az égetőkemence kezdetben 800° körüli hőmérsékleten tartandó, 700° alatti kezdeti hőmérséklet mellett az öntvény raegüvege­sednék, 900° fölötti kezdeti hőmérséklet mellett pedig az öntvény csúnya vörös mázt kapna. A hűtés tartama függ a hűtendő tárgyak hőmérsékletétől, méreteitől stb. Az öntő­forma nélkül hűtendő tömör tárgyaknál egy óra rendesen elegendő. Likacsos tár­gyak, melyeknek fölületeaz öntés alkalmá­val vastagabb rétegben iivegesedett meg, hosszabb ideig égetendők. Több részből összeállítandó tárgyak egyes darabjainál szigorúan ügyelni kell arra, hogy azok azonos viszonyok között kezeltes­senek. Az így égetett öntvények fölülete máz­zal van födve, melynek színe az alkalma­zott hőmérséklettől is függ. Leggyakorib­bak a bronzszínű, kékes és ibolya színek. A bazaltra, mint példára tárgyalt eljárás minden más megolvasztható vulkanikus kő­zetre, üvegre és salakra is alkalmazható. Némely vulkanikus kőzet, mint pld. az obsidián megolvasztva nagy mennyiségű gázt bocsát ki, gyakran robbanásszerűen. Ha ily kőzetet kis mértékben keverünk az alapkőzethez, akkor egyszerű megolvasztás­sal nagyon lukacsos terméket kapunk. Oly tárgyak, melyek az alkalmazott hőmér­sékleten nem olvadnak és melyeknek tágu­lási együtthatója azonos az eljárásom sze­rint készíthető öntvényekével, ilyen öntött burkolattal vagy béléssel láthatók el. Ha a bazalthoz homokot, kavicsot, kar­borundumot és más kemény anyagokat ke­verünk, különféle célnak megfelelő kemény tárgyakat, pld. járdaköveket is készíthe­tünk. Az előbb üvegszerűvé tett, azután égeteit bazaltöntvény igen kemény anyag, azért kar­borunduramal keverve vagy anélkül is igen jó malom- és köszörűköveket lehet belőle készíteni. A megolvasztott kőzethez az üveggyár­tásnál szokásos festő vagy színtelenítő sze­rek is keverhetők, vagy az elkészített tárgyak mesterséges mázzal is bevon­hatók. A termék színe a befuvandó gáznak al­kalmas megválasztásával is befolyásolható, ha oly gázt választunk, amely a kőzet al­katrészeire oly vegyi hatást fejt ki, mely a termék saínére befolyással van. Megemlítendő végül, hogy a megolvasz­tott bazalt körülbelül 1000° hőmérsékleten igen jól tapad a vashoz, ami vasbetétas tár­gyak készítését teszi lehetővé. Az eljárásom szerint készült tárgyak könnyű fajsúlyúak, szilárdak, tartósak, víz­hatlanok, rossz hang-, hő- és villamosság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom