54676. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyújtó a lövés után önműködően kikapcsolódó biztosítással

— 2 — (A) tokja üreges (al) csavarmenetes csapja segélyével van a lövedéktestbe becsavarva, lényegében a 29.288 sz. magyar szabadalom­ból ismeretes és ezért részletes leírásra nem szorul, csak azt jegyezzük meg, hogy az időzetgyújtónak rúgó által hajtott óra­műve van, mely a lövésnél önműködően indul meg és a (K) főtengelyt hajtja. A csapódó gyújtó legnagyobb része az (al) csavarmenetes csap üregében elhelye­zett (B) tokba van zárva, mely tok kes­keny, fölül nyitott és keskeny oldalaival az (al) csap belső (a2) karimájára fekvő szek­rényt alkot. A (B) tok feneke az 1. ábrán látható módon lépcsőzetes úgy, hogy a (C) csappantyú fölvitelére szolgáló tér kelet­kezik. Az (a3) lemez, melyet az (a2) kari­mán (a4) csavarok erősítenek föl, a mecha­nikus időzetgyújtó (A) tokját alul elzárja és egyúttal a fölső végével az (A) tok (a5) falára fekvő (B) tokot is rögzíti. Az egyrészt a (B) tok külső fala és másrészt az üreges (al) csap belső fala és az (a3) lemez között keletkező tér az időzetgyújtó (S) durranó töltetével van töltve és oldalt alkalmazott (bl) furatok útján a (C) csappantyúval köz­lekedik (5. ábra), melytől az (U) csatorna vezet a robbanótöltethez. A (B) tok fenekének magasabb részén egy (D) lemezrúgó van alkalmazva, mely a (dl) ütőszöget viseli és a gyújtó szállítási állá­sában szabad lehajlított végével a (B) tok­ban két (e2) csap segélyével forgathatóan ágyazott (E) emelő (el) orrára fekszik. Az (E) emelő szabad végével a (B) tok fene­kébe becsavart (b2) szögre fekszik. Az (el) orr az (E) emelő forgáscsapja és a (b2) szög között fekszik úgy, hogy a (D) rúgó az emelőt a (b2) szög felé törekszik szorítani. Hogy az (E) emelőt a szállító helyzeté­ben a (b2) szögről való leemelkedése ellen biztosítsuk, egy (F) szög van alkalmazva, mely az (A) tok (a5) falába és a mechanikus időzetgyújtó (G) alap- és (H) födőlemezébe eltolhatóan van ágyazva. Az (F) szög az (fl) rúgó hatása alatt áll, mely egyrészt a (G) alaplemezre, másrészt az (F) szögnek eme lemez fölött fekvő (f2) kivastagítására támaszkodik és így az (F) szöget az (E) emelőről leemelni törekszik. Az (F) szög leemelkedését a gyújtó szállítási állapotá­ban a (H) födőlemezen forgathatóan ágya­zott (J) korong gátolja meg, melyre az (F) szög fölső vége az (fl) rúgó hatása alatt ráfekszik. A (J) korongot a gyújtó szállítási állapotánál a maga részéről a (KI) korong reteszeli el, mely a mechanikus időzet­gyújtó óraművének az (x) nyíl (2. ábra) irá­nyában forgatható (K) főtengelyére van ékelve. Ebből a célból a (J) korong (il) orra a (KI) korong (k2) mélyedésébe fogódzik. A (J) korongnak kulcslyuk alakú (i2) nyílása van, mely akként van méretezve és elrendezve, hogy az (F) szög a (J) korong megfelelő helyzeténél az (i2) nyílás kör­alakú részén átmehessen. (4. ábra). Mikor az (F) szög az (i2) nyíláson átment, az (f2) kivastagítása a mechanikus időzetgyújtó fölső (H) lemezének alsó fölületére fekszik. Ebben az állásában a szög egy (f3) gyűrű­hornya áll az (i2) nyílás hasítékalakú része előtt úgy, hogy ha a (J) korong elég nagy elfordulást végzett, (i2) nyílásának hasíték­alakú része kapcsolódik az (F) szög (f3) gyűrűhornyával és a szöget előretolt hely­zetében elreteszeli (v. ö. a 3. és 4. ábrát). Lövésnél a mechanikus időzetgyújtó óra­műve működésnek indul és a (KI) korong as (x) nyíl (2. ábra) irányában forogni kezd. Ekkor a (KI) korong (k2) mélyedése a (J) korong (il) orrát elhagyja. Amint a (J) ko­rong szabaddá vált, a lövedék forgása kö­vetkeztében föllépő centrifugálerő hatása alatt kifelé forog és mikor az (i2) nyílás kör­alakú része az (F) szög fölé került, a szög eme részen át kilép, míg a (J) korong további forgásánál a szöget az (i2) nyílás­nak az (f3) gyűrű hornyával kapcsolódó hasítékalakú része elreteszeli úgy, hogy a csapódó gyújtó élessé vált. Az az idő, mely a lövéstől a csapódó gyújtó élessé válásáig eltelik, az (il) orr ós a (k2) mélyedés hosszától függ és eme hosszúság megfelelő megválasztásával a különleges viszonynak eleget tehetünk. A lövedék fölcsapódásánál az (E) emelő tehetetlenségének hatása alatt előre leng, a (D) rúgó az (E) emelő (el) orráról le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom