54660. lajstromszámú szabadalom • Anyagok pörkölésénél és más efféle műveleteknél alkalmazható eljárás

ható, midőn a töltelék a befúvott gázt és a reakció terméket abszorbeálja. A találmány tárgyának egy további foganatosítási módja az, midőn a reakciót elősegítő gáznak az egyik oldalon való bevezetése mellett az egyik reakciói az anyagon keresztül a gázbevezetés hely© felől terjed s emellett az anyag egy része töpörítést is szenved, míg a második reakció a gázelvezetési hejyé felé halad és az anyag többi része töpöríttetik. Ezen foganatosítási mód is alkalmazható mészégetésnél, pörkölésnél, redukálásnál vagy tömörítésnél. A gázr itt is a reakció réteghez jut, anélkül, hogy a reakciíótermékek által beszennyeztetnék. Mindazon előnyök, melyek az előbbi foganatosítási módnál szerepeltek, itt is érvényesülnek, azon különbséggel, hogy itt a földolgozás gyorsabb, inert az anyag1

egy része már az első folyamat alatt töpörödik. Ha finoman aprózott ércoxidokat vagy kohóhulladékokat, mint nagyolvasztóporV akarunk földolgozni, akkor az anyagot poralakú tüzelőszerrel keverve, alkalmas kemencébe visszük. A töltelék fölületét külön tüzeléssel nyert forrló kemencegázokkal hevítjük és töpörítjük, mimellett alulról levegőt fúvatunk a töltelékén áltjai. A belső elégés révén a láng fölülről lefelé terjed, mimellett a töltelék fölső része egyúttal töpörödik. A második töpörítési folyamat folytatólagos ílevegőbevezetés mellett alulról fölfelé terjed úgy, hogy az anyag apró része is töpöríttetik. Az illanó égéstermékek fölül távoznak a fűtőgázokkal együtt. Az utóbbiaknak redukáló har tásúaknak kell lenniök, hogy az anyagot a töltelék fölső végén lannyira redukálják, hogy a töpörödés meginduljon. Egy olvasztott, illetve töpörített fölső rétegnek képzése azon előnnyel jár, hogy az elszálló gár zok ;a töltelék finom részeit nem ragadhatják tova. Áttört tűzhelyű lángkemencében a töltelék fölső részének töpörítése már a lefelé terjedő égetésnél történik, azonban a töltelék alsó részének töpörítése csak akkor „indul meg, midőn az égés fenékig ér. Láncrostélyos kemencében a két folyamat egyidőbea megy végbe. A töltelék fölső részének töpörítése a kemence egyik részében az égés elején megy végbe, mialatt a kemence másik részében az előbb fölhevített alsó rész töpörödik. A művelet gazdaságossága számpontjából fontos, hogy a töltelék bőseiében azon legalacsonyabb redukciók tartassák fönn, mely a töpörödés terjedését lehetővé teszi. E®en föltétel be-tartása esetén az ég&anyagszükséglet is a legkisebb lesz*. Egyébiránt ezen szükséglet a befúvott levegőnek gázzal való keverése vagy forró levegőnek alkalmazása által itt is csökkenthető. A tüzelőanyagadalék váltosbatásával ia töpörített ttermék oxidálási fokát szabályozhatjuk, vtaont a levegőszolgáltatás szabályozásával a töpörített teranék lyukacsösságát és darabosságát szabályozr hatjuk. Ezen foganatosítási módnak szulfidokon való alkalmazásánál a már leírt módon járunk el. A töltelék fölülete forró kemencegázokkal töpöríttetik. Az égés lefelé terjed, mimellett a töltelék fölső része töpörödik és a rákövetkező, alulról fölfelé terjedő folyamatban a tömeg fönmaradó része is töpöríttetik. Kéndús ércek külön gyújtóláng nélkül is kezelhetők és az elszálljó termékek kénsav vagy egyéb anyagok előállítására itt is fölhasználhatók. Cementanyag töpörítésénél hasonlóképpen járunk el, csak arra kell figyelemmel lenni, hogy a fölső réteg olvadása alkalmával elegendő levegő fúvassék a tölteléken által, mely a töpörödő réteget lyukacsossá teszi, nehogy az illót termékek útját tömör réteg elzárhassa. A töpörített terméknek őrlésre való alkalmassá tétele a bevezetett légmennyiség megfelelő szabályozásával éretik el. Ezen foganatosítási módnál is minden célszerű módosítás alkalmazható, mint pl. bizonyos esetekben a töltelék megnedvesítése, gőz- vagy gázbevezetés stb. Nehezen olvadó nyers anyaghoz folyasztószerek