54641. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
— 3 — egyáltalán könnyen elrendezhető, ámbár ezen átviteli szerkezet működésére- nézve a bütyköknek bizonyos meghatározott száma nem lényeges, kivéve, ha valamely sajátos üzem feltételeinek kielégítéséről van szó, mint ahogy a bütykök alakja és oldalirányú hajlásúk szöge is tág határok között változtatható. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyának néhány példaképpeni foganatosítási alakja van föltüntetve, melyeken kívül azonban a találmány tárgya igen sokféleképen foganatosítható és alkalmazható, anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. Az 1—3. ábrák az erőátviteli szerkezet forgó elemének oly foganatosítási alakját láttatják fölül-, ilL oldal- és perspektivikus nézetben, mely három ékalakú bütyökkel van ellátva. A 4—6. ábrákban ugyanezen forgó elem a vele együtt működő folytonos, hasítékos hosszirányban mozgatható elemmel együtt a hajtási állásban látható oldal-, ill. fölül-és perspektivikus nézetben. A 7—9. ábrák a forgó elemnek csak két ékbütyökkel. A 10—12. ábrák pedig annak csak egy, a kerület nagy részére kiterjedő ékbütyökkel biró foganatosítási alakját láttatják fölül-, ill. oldal- és perspektivikus nézetben. A 13—15. ábrákban az erőátviteli szerkezetnek oly foganatosítási alakja látható, melynél a forgó elem zeg-zugosan elrendezett bütykökkel, a szalag pedig hasonlóan elrendezett, a szalag hosszirányához képest oldalirányban divergáló hasítékokban van ellátva, ahol is a 13. ábra a forgó elemnek oldalnézete, a 14. ábra alulnézete, a 15. ábra a forgó elemet és a vele kapcsolódó szalagnak egy részét láttatja. A 16. ábrákban egy fonógép orsóinak sora van vázlatosan szemléltetve, melyet egy, az orsók kerekeihez érintőlegesen elrendezett, hasítékos végtelen szalag azáltal hajt, hogy azoknak mindegyik bütykével fokozatosan kapcsolódik. A bütyökkeréknek az 1—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjainál a bármily megfelelelő anyagból, méretben és főprofillal készült (201) forgó elem (1. ábra) hüvely alakjában van kiképezve, mely a (202) hosszfurattal bír és egy forgatható testre, pl. egy fonó orsónak hüvelyére illeszthető föl. A forgó elem az 1—3. ábrákban föltüntetett fonanatosítási alaknál három egymástól egyenlő távolságban fekvő ékalakú (204) bütyökkel bír (1. ábra), melyeknek (205) hegyei (3. ábra) célszerűen egy és ugyanazon harántsíkban és egy kerületkör mentén fekszenek, melynek egyik oldalán az • éknek rézsútos (206) fölületei (2. ábra) fokozatosan divergálnak az éknek tompa (207) vége felé, melyet kellő nagyságú, hézag különít el a következő éknek hegyétől. A bütyköknek kerületi (208) fölületei a hüvelyhez képest előnyösen központosán és égy és ugyanazon hengerpaláston fekszenek, míg az ékek hegyes végei és sarkai kissé le vannak gömbölyítve, nehogy a velük esetleg érintkezésbe jutó testeket elkoptassák és elszakítsák és hogy a szalagon való súrlódás elkerültessék. A bütyköknek harántkörvonala a mindenkori föltételeknek megfelelően természetesen sokféleképpen módosítható. Előnyös a kettős ékalakú bütyöknek azon kiképzése, melynél a (206) fölületek nem végig, hanem csak (210) tövükben (1. ábra) merőlegesek a hüvely palástjára és további részükben egészen a (208) külfölületig fokozatosan közelednek egymás felé. Az éknek a hüvelyére merőleges részét (212) vonal választja el a tulajdonképpeni ékalakú résztől. Az erőátvitel czéljából a forgó elemmel a hosszirányában elmozgatható, folytonos (213) elem (4. ábra) működik együtt, mely bármily megfelelő anyagból, pld. igen hajlékony aczélból készült végtelen szalag gyanánt van kiképezve és (előnyösen egyenlő) közökben a (214) nyílásokkal van ellátva, melyek méretei és alakja akként szabandók meg, hogy a forgó elemnek ívalakú (204) bütykeivel egymásután . kapcsolódjanak, ' azaz azokkal akként működjenek együtt,