54641. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

— 3 — egyáltalán könnyen elrendezhető, ámbár ezen átviteli szerkezet működésére- nézve a bütyköknek bizonyos meghatározott száma nem lényeges, kivéve, ha valamely sajátos üzem feltételeinek kielégítéséről van szó, mint ahogy a bütykök alakja és oldalirányú hajlásúk szöge is tág határok között vál­toztatható. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyá­nak néhány példaképpeni foganatosítási alakja van föltüntetve, melyeken kívül azonban a találmány tárgya igen sokféle­képen foganatosítható és alkalmazható, anél­kül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. Az 1—3. ábrák az erőátviteli szerkezet forgó elemének oly foganatosítási alakját láttatják fölül-, ilL oldal- és perspektivikus nézetben, mely három ékalakú bütyökkel van ellátva. A 4—6. ábrákban ugyanezen forgó elem a vele együtt működő folytonos, hasítékos hosszirányban mozgatható elemmel együtt a hajtási állásban látható oldal-, ill. fölül-és perspektivikus nézetben. A 7—9. ábrák a forgó elemnek csak két ékbütyökkel. A 10—12. ábrák pedig annak csak egy, a kerület nagy részére kiterjedő ékbütyök­kel biró foganatosítási alakját láttatják fölül-, ill. oldal- és perspektivikus nézet­ben. A 13—15. ábrákban az erőátviteli szer­kezetnek oly foganatosítási alakja látható, melynél a forgó elem zeg-zugosan elren­dezett bütykökkel, a szalag pedig hasonlóan elrendezett, a szalag hosszirányához képest oldalirányban divergáló hasítékokban van ellátva, ahol is a 13. ábra a forgó elemnek oldalnézete, a 14. ábra alulnézete, a 15. ábra a forgó elemet és a vele kap­csolódó szalagnak egy részét láttatja. A 16. ábrákban egy fonógép orsóinak sora van vázlatosan szemléltetve, melyet egy, az orsók kerekeihez érintőlegesen elrende­zett, hasítékos végtelen szalag azáltal hajt, hogy azoknak mindegyik bütykével foko­zatosan kapcsolódik. A bütyökkeréknek az 1—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjainál a bár­mily megfelelelő anyagból, méretben és főprofillal készült (201) forgó elem (1. ábra) hüvely alakjában van kiképezve, mely a (202) hosszfurattal bír és egy forgatható testre, pl. egy fonó orsónak hüvelyére illeszthető föl. A forgó elem az 1—3. ábrákban föltün­tetett fonanatosítási alaknál három egymás­tól egyenlő távolságban fekvő ékalakú (204) bütyökkel bír (1. ábra), melyeknek (205) hegyei (3. ábra) célszerűen egy és ugyan­azon harántsíkban és egy kerületkör men­tén fekszenek, melynek egyik oldalán az • éknek rézsútos (206) fölületei (2. ábra) fo­kozatosan divergálnak az éknek tompa (207) vége felé, melyet kellő nagyságú, hézag különít el a következő éknek hegyé­től. A bütyköknek kerületi (208) fölületei a hüvelyhez képest előnyösen központosán és égy és ugyanazon hengerpaláston fek­szenek, míg az ékek hegyes végei és sarkai kissé le vannak gömbölyítve, nehogy a velük esetleg érintkezésbe jutó testeket elkoptassák és elszakítsák és hogy a szala­gon való súrlódás elkerültessék. A bütyköknek harántkörvonala a minden­kori föltételeknek megfelelően természete­sen sokféleképpen módosítható. Előnyös a kettős ékalakú bütyöknek azon kiképzése, melynél a (206) fölületek nem végig, hanem csak (210) tövükben (1. ábra) merőlegesek a hüvely palástjára és további részükben egészen a (208) külfölületig fokozatosan kö­zelednek egymás felé. Az éknek a hüvelyére merőleges részét (212) vonal választja el a tulajdonképpeni ékalakú résztől. Az erőátvitel czéljából a forgó elemmel a hosszirányában elmozgatható, folytonos (213) elem (4. ábra) működik együtt, mely bármily megfelelő anyagból, pld. igen hajlé­kony aczélból készült végtelen szalag gya­nánt van kiképezve és (előnyösen egyenlő) közökben a (214) nyílásokkal van ellátva, melyek méretei és alakja akként szabandók meg, hogy a forgó elemnek ívalakú (204) bütykeivel egymásután . kapcsolódjanak, ' azaz azokkal akként működjenek együtt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom