54636. lajstromszámú szabadalom • Gép szénának és hasonlóknak forgatására

A forgatógépnek egy további javítása ab­ban áll, hogy a (d) keresztrudakra a szo­kásos egyszerű forgattyúk helyett (P) ket­tős forgattyúk (1., 2., 3. és 5. ábra) vannak megerősítve. A külső (fl) forgattyúrész pó­tolja a szokásos forgattyút, mely a forgók­nak egymással párhuzamosan való tartá­sára szolgál, míg a másik (f2) forgattyú­résszel a (3) csapot és a belső (a) tartónak (4) csapágyszemét a (d) rúdtól távol tart­juk, aminek az az előnye, hogy a (4) esap­ágyszemekbe, ill. a (3) csapokra a széna nem rakódik föl, amint az az eddigi for­gattyúknál megtörténik. A tartóknál föl­emelt széna az (f2) forgattyúrészen az (I) nyíl irányában (1. ábra, csúszik le. Egy­szerűségi és szilárdsági szempontból a ket­tős forgattyút egy darabból állítjuk elő (3. és 5. ábra) mimellett az (a) tartónak (4) csapágyszemeit hosszúkásra készítjük, oly célból, hogy a tartót a kettős forgattyúk­hoz ferdén beállítva (5. ábra) a tartót az (fl) forgattyúrészen áttolhassuk és a (3) csapra ráhelyezhessük. A (4) szemnek üre­sen maradó részét az (5) betéttel (3. és 4. ábra) töltjük ki, mely betétet a szemben bármely megfelelő módon rögzítjük. Merevítő (c) tartónak a keresztrudak má­sik végén való alkalmazásánál ezen (c) tar­tón egyszerű (g) forgattyúkat ágyazunk, melyek ugyanannak a célnak szolgálnak, mint az (fl) forgattyúrészek. A (2) excnter az (1) tengelyen forgatha­tóan ül s a (21 ) emeltyűvel elforgás ellen bármely ismert módon, például forgásívvel és kilinccsel rögzíthető. Az (1) tengely for­gatásánál az (a) tartóval együtt a (b) tartó is forog és pedig utóbbi az álló (2) excen­ter körül. Minthogy pedig a (2) excenter excentricitása az (f) forgattyú hosszával egyenlő, az (a, b) tartók viszonylagos hely­zete mindenkor olyan, hogy valamennyi (f') forgattyúsugár az excentricitással párhu­zamos. A gép működésénél a (2) excentert a (21 ) emeltyű segélyével úgy állítjuk be, hogy az excentricitás függélyes úgy, hogy vala­mennyi (P) forgattyú s ennélfogva a sík­jukban fekvő (e) fogak is állandóan függé­lyes helyzetben vannak, amint az a 2. és 14. ábrákból látható. Szállítás céljából, nehogy az (e) fogak a földet érjék, a (2) excentert a 15. ábrán látható módon állítjuk el, minek következ­tében az excentricitás s így a forgaty­tyúk, valamint az (e) fogak is ferdén állnak be úgy, hogy a földet nem érintik. Az (e) forgatófog, mely a 6. ábrán met­szetben, a 7. és 8. ábrán pedig két nézet­ben van föltüntetve, kétágú villa alakjával bír, mely acéldrótból van előállítva, és fö­lül három (6, 7, 8) görbülettel ellátva, ahol is a (6, 8) görbületek a (7) görbületre és a (9) fogakra merőlegesen állanak. A villák úgy vannak a négyszögletes (d) rudakra ráhelyezve, hogy a (6, 8) görbületek a ru­daknak fölső fölületén, a (9) fogak és a kö­zépső (7) görbület pedig függélyes fölüle­tén fekszenek föl. A fogak a keresztrúd alatt meg vannak hajlítva, csúcsuk pedig egyenesen (10) részüknek függélyes síkjá­ban fekszik. A (d) rúdban mindegyik villa részére egy-egy (11) hengeres lyuk van, melyek (12) tekercsrugók fölvételére szol­gálnak. Ezen rugóknak egyik vége a (d) rúdnak hátfalán alkalmazott (13) lemezek­hez, másik vége pedig a (7) görbületekhez van hozzáerősítve. A rugók a fogakat úgy húzzák, hogy azok egyenes (10) részükkel és a (7) görbületükkel a (d) rúdnak mellső falához, (6, 8) görbületükkel pedig a (d) rúdnak fölső oldalához elegendő nagy nyo­mással szorulnak hozzá. Munkaközben a gép a (II) nyíl irányában (6. ábra) halad előre, és a fogak a (d) rúdnak (14) éle kö­rül a (III, IV) nyilak irányában elforog­hatnak és pedig jobban vagy kevésbé asze­rint, hogy a fogak mily ellentállásra talál­nak. A (9) fogak a (14) helyen azaz köz­vetlenül a (d) rúd éle alatt vannak meg­görbítve úgy, hogy a fogak fölfelé el nem mozgathatók. Ha a fogak nagyobb akadályba ütköznek, akkor a (III, IV) nyilak irányá­ban annyira elforognak, hogy az akadály fölött elhaladnak, anélkül azonban, hogy a többi fogak eredeti állásukat megváltoz­tatnák. A 9. ábrán föltüntetett fog a, már le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom