54636. lajstromszámú szabadalom • Gép szénának és hasonlóknak forgatására
A forgatógépnek egy további javítása abban áll, hogy a (d) keresztrudakra a szokásos egyszerű forgattyúk helyett (P) kettős forgattyúk (1., 2., 3. és 5. ábra) vannak megerősítve. A külső (fl) forgattyúrész pótolja a szokásos forgattyút, mely a forgóknak egymással párhuzamosan való tartására szolgál, míg a másik (f2) forgattyúrésszel a (3) csapot és a belső (a) tartónak (4) csapágyszemét a (d) rúdtól távol tartjuk, aminek az az előnye, hogy a (4) esapágyszemekbe, ill. a (3) csapokra a széna nem rakódik föl, amint az az eddigi forgattyúknál megtörténik. A tartóknál fölemelt széna az (f2) forgattyúrészen az (I) nyíl irányában (1. ábra, csúszik le. Egyszerűségi és szilárdsági szempontból a kettős forgattyút egy darabból állítjuk elő (3. és 5. ábra) mimellett az (a) tartónak (4) csapágyszemeit hosszúkásra készítjük, oly célból, hogy a tartót a kettős forgattyúkhoz ferdén beállítva (5. ábra) a tartót az (fl) forgattyúrészen áttolhassuk és a (3) csapra ráhelyezhessük. A (4) szemnek üresen maradó részét az (5) betéttel (3. és 4. ábra) töltjük ki, mely betétet a szemben bármely megfelelő módon rögzítjük. Merevítő (c) tartónak a keresztrudak másik végén való alkalmazásánál ezen (c) tartón egyszerű (g) forgattyúkat ágyazunk, melyek ugyanannak a célnak szolgálnak, mint az (fl) forgattyúrészek. A (2) excnter az (1) tengelyen forgathatóan ül s a (21 ) emeltyűvel elforgás ellen bármely ismert módon, például forgásívvel és kilinccsel rögzíthető. Az (1) tengely forgatásánál az (a) tartóval együtt a (b) tartó is forog és pedig utóbbi az álló (2) excenter körül. Minthogy pedig a (2) excenter excentricitása az (f) forgattyú hosszával egyenlő, az (a, b) tartók viszonylagos helyzete mindenkor olyan, hogy valamennyi (f') forgattyúsugár az excentricitással párhuzamos. A gép működésénél a (2) excentert a (21 ) emeltyű segélyével úgy állítjuk be, hogy az excentricitás függélyes úgy, hogy valamennyi (P) forgattyú s ennélfogva a síkjukban fekvő (e) fogak is állandóan függélyes helyzetben vannak, amint az a 2. és 14. ábrákból látható. Szállítás céljából, nehogy az (e) fogak a földet érjék, a (2) excentert a 15. ábrán látható módon állítjuk el, minek következtében az excentricitás s így a forgatytyúk, valamint az (e) fogak is ferdén állnak be úgy, hogy a földet nem érintik. Az (e) forgatófog, mely a 6. ábrán metszetben, a 7. és 8. ábrán pedig két nézetben van föltüntetve, kétágú villa alakjával bír, mely acéldrótból van előállítva, és fölül három (6, 7, 8) görbülettel ellátva, ahol is a (6, 8) görbületek a (7) görbületre és a (9) fogakra merőlegesen állanak. A villák úgy vannak a négyszögletes (d) rudakra ráhelyezve, hogy a (6, 8) görbületek a rudaknak fölső fölületén, a (9) fogak és a középső (7) görbület pedig függélyes fölületén fekszenek föl. A fogak a keresztrúd alatt meg vannak hajlítva, csúcsuk pedig egyenesen (10) részüknek függélyes síkjában fekszik. A (d) rúdban mindegyik villa részére egy-egy (11) hengeres lyuk van, melyek (12) tekercsrugók fölvételére szolgálnak. Ezen rugóknak egyik vége a (d) rúdnak hátfalán alkalmazott (13) lemezekhez, másik vége pedig a (7) görbületekhez van hozzáerősítve. A rugók a fogakat úgy húzzák, hogy azok egyenes (10) részükkel és a (7) görbületükkel a (d) rúdnak mellső falához, (6, 8) görbületükkel pedig a (d) rúdnak fölső oldalához elegendő nagy nyomással szorulnak hozzá. Munkaközben a gép a (II) nyíl irányában (6. ábra) halad előre, és a fogak a (d) rúdnak (14) éle körül a (III, IV) nyilak irányában elforoghatnak és pedig jobban vagy kevésbé aszerint, hogy a fogak mily ellentállásra találnak. A (9) fogak a (14) helyen azaz közvetlenül a (d) rúd éle alatt vannak meggörbítve úgy, hogy a fogak fölfelé el nem mozgathatók. Ha a fogak nagyobb akadályba ütköznek, akkor a (III, IV) nyilak irányában annyira elforognak, hogy az akadály fölött elhaladnak, anélkül azonban, hogy a többi fogak eredeti állásukat megváltoztatnák. A 9. ábrán föltüntetett fog a, már le-