54583. lajstromszámú szabadalom • Elektromótorral hajtott toronyharang hajtómű és hozzávaló kapcsoló szerkezet

3. ábra a kapcsolókészülék függélyes metszete, a 4. ábra ugyanannak fölülnézete, az 5. ábra különböző kapcsolási helyzetek sémája, végül a 6. ábra sémásan tünteti föl a legmagasabb haranghelyzetnek megfelelő hajtási tartamot. Az 1. ábrán (1) a hajtandó harang, melynek (2) tengelyére a (3) szíj-, kötél vagy lánckorong van excenteresen fölékelve. A (3) korong a (4) hajtószerv útján van az (5) elektromotorral összekötve. Az (5) elektromotor bekapcsolásánál a harangot bizonyos mértékben a (3) tengely körül elforgatja. A (3) korongnak a (2) tengelyen való excenteres fölékelése következtében azonban bizonyos szögállásnál a szíj vagy kötél feszültsége annyira meglazul, hogy az (5) motorral többé nem vihető át forgató nyomaték a (2) tengelyre, hanem a szíj lazán fog a (3) korongon csúszni. Ezen pillanattól fogva tehát a motor és harang között a kapcsolat megszűnik úgy, hogy a mótor szabadon elforoghat, a harang pedig legmagasabb pontjáig szabadon kileng és azután megfordul. A motornak harang megfordulásnál való átkapcsolása (ha a harangot mindkét irányban kell hajtani) billenő kapcsoló gyanánt kiképezett (6) kapcsolóval történik, melynek (7) kontaktuskarja a (2) harangtengely által hajtott (8) szíjhajtás segítségével a harangkilengések ütemében fektettetik át a következőkben leírt módon: A 2. ábra szerint a mótor mindaddig, míg a harang kilengései még kicsinyek, közvetlenül a kilengések (a) forduló pontjai után meg és a harang középhelyzetében végződik, ami a diagramban (b)-vel van jelelve. Nagyobb kilengéseknél azonban a mótor nem az (a) forduló pontokban, hanem később a (c) pontokban indul meg, melyek mindenkor az egyenlő haranghelyzeteknek felelnek meg úgy, hogy a hajtás mindinkább nagyobbodó harangkilengések dacára állaudó marad, miáltal a harang túllengését elkerüljük. A rajz 3. és 4. ábráján példakép föltüntetett kapcsoló a (9) kapcsoló állványból áll, melynek (10) csapágyaiban a harang tengelyeiről a (11) lánckerék útján működtetett (12) kapcsolótengely van forgathatóan ágyazva. A (12) tengelyen a (13) kapcsoló kontaktusokat tartó (14) kar a következő módon van megerősítve. A (14) kar (15) agyát a (12) tengelyre ékelt két (16, 17) karmantyú fogja közre, melyek közül a (16) karmantyú tengelyirányban helytáll, a (17) karmantyú ellenben tengelyirányban eltolható és a (18) csavaros hüvely által utánfeszíthető (19) rúgó hatása alatt áll. A (14) kar tehát ily módon súrlódás útján van a (13) tengellyel kapcsolva úgy, hogy mindaddig, míg akadályokra nem talál, a (12) tengely lengő mozgásait követni kényszerül. A leírt súrlódási kapcsolat helyett a (14) kar és a (12) tengely között természetesen más kapcsolat is rendezhető el. A (9) állvány talapzatán a szigetelő anyagból álló (20) lemez van fölerősítve, melyen a (13) kontaktusok által zárandó helytálló kontaktusdarabok vannak részarányosán elrendezve. Ezen (21), illetve (22 kontaktusdarabok megfelelően kiképezett (23, 24), illetve (25, 26) támaszokban vannak ágyazva. Ha a (12) tengely balra leng ki, a (14) kontaktuskart balra magával viszi mindaddig, míg a (13) kontaktus a (22) kontaktusokhoz nem fekszik, miáltal az áramkör záratik és a mótor az egyik irányba bekapcsoltatik, míg a harang megfordulásánál, tehát mihelyt a (12) tengely az ellenkező irányban kezd forogni, a (13) kontaktusdarab a (22) kontaktusokról leemeltetik és a (21) kontaktusokhoz fekszik, miáltal a mótor átvezényeltetik. Az átvezénylésre egyetlen kontaktusdarab és a helytálló kontaktusok egyetlen sora helyett több kontaktusdarabot és több sor helytálló kontaktust is rendezhetünk el. Az ábrázolt kapcsolókészüléknél egy további berendezés van alkalmazva, mely a motort a harang legmélyebb helyzeténél, tehát azon helyzetben, melyben a harang sebessége