54551. lajstromszámú szabadalom • Szívó és nyomószivattyú

Amint a rajzokból látható, a találmány i lényege egy üreges (e) csap alkalmazásá- | ban van, amely körül a henger vagy hengerek ide-oda lengenek, miközben dugatytyújok föl- és lefelé mozgattatik. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a (c) üreges csapon egy (a) henger van elrendezve (b) dugatytyúval. A (c) üreges csapot egy axiális (d) fal két (e, f) kamrára osztja, amelyek közül az egyik (i) szívócsődarabbal van összekötve és a szivattyú szívókamráját képezi, a másik (f) kamra pedig (k) nyomócsődarabbal van fölszerelve és a nyomókamrát képezi. Az (a) henger (h) csatornákkal, az üreges csap pedig (g) csatornákkal van ellátva, amelyek fölváltva úgy köttetnek egymással össze, hogy vagy a szívó-, vagy a nyomókamra közeledik a hengernek a (b) dugattyú alatti terével. A készülék működési módja a következő : Ha a (b) dugattyú a 2. ábrabeli kezdeti helyzetből az (1) forgattyúnak a nyíl irányában való elfordulása következtében fölemelkedik, az (a) henger előbb balra, azután pedig ismét jobbra lengettetik, míg a forgattyú a fölső holtállását eléri, amikor a henger ismét függélyesen áll. Ezen mozgás alatt a henger (h) csatornái az (e) szívókamra (g) csatornái fölé kerülnek olykép, hogy az emelkedő dugattyú által megszívott folyadék az (j) szívócsődarabon és (e) i szívókamrán át az (a) hengerbe léphet. Ha a forgattyú fölső holtállását elérte, amely egyúttal a dugattyú legmagasabb helyzetének is megfelel, úgy a szívóperiodus be van fejezve és a csatornák újra zárva vannak. A forgattyúnak ezt követő lefelé mozgásánál az (a) henger a (c) üreges csap körül jobbra, azután pedig újra balra lengettetik, míg a forgattyú alsó holthelyzetét eléri és a henger ismét függélyesen áll. A dugattyú eközben legmélyebb helyzetéig lefelé mozog. Ezen periódus alatt a henger (h) csatornái a nyomókamra (g) csatornáival vannak kapcsolatban, míg a szívókamrával való összeköttetés zárva van. A hengerbe előzetesen beszívott fotyadék ennek következtében a hengerből a nyomókamrába és innen a (k) nyomócsődarabon keresztül kinyomatik. Ezen játék folytonosan megismétlődik. Ha több henger van az üreges csapon elrendezve, úgy azokat természetszerűleg egymáshoz képest eltoltan rendezzük el, például két hengert 180°-kal eltoltan alkalmazunk. Ekkor ugyanis az egyik henger szívóperiodusa alatt a másik nyom és viszont. A működési mód azonban ugyanaz. Az üreges csap az összes hengerek számára közös szívó- és nyomókamrát képez. Hogy a szivattyút kettősműködésűvé tegyük, tehát hogy a dugattyú mind a két oldalán hasson, csak az (a) hengert vagy hengereket kell úgy kiképeznünk, hogy azok két, (a, a') kamrával bírjanak, amelyek egymással az egyik (a) kamrában mozgó (b) dugattyú fölött közlekednek és azonkívül a henger csatornáit olymódon kell az üreges csap csatornáihoz képest elrendezni, hogy az egyik hengerkamra a csap szívókamrájával közlekedjék, mialatt a másik a nyomókamrával van összekötve és megfordítva. A 8. ábrán látható, hogy az (a) hengerkamra számára való furatokat csak kevéssé kell az (a') kamra (h') furataihoz képest eltolnunk. Egyébként a berendezés és annak mű| ködési módja ugyanolyan, mint az egyszeresműködésű szivattyúé. Ha a (b) dugattyú a henger kilengése közben emelkedik, úgy a folyadék a föntebb leírt módon az (a) kamrába szivatik a dugattyú alá. Minthogy azonban ezen periódus alatt a másik (a') hengerkamra az üreges csap nyomókamrájával közlekedik, a benne lévő levegő a nyomókamrába nyomatik. Ha a dugattyú újra leszáll és a beszívott folyadékot a nyomókamrába nyomja, úgy a folyadék a szívókamrából, amely ezen periódus alatt az (a') hengerkamrával kapcsolatban van, az (a')-ban föllépő légritkulás folytán ezen (a') kamrába áramlik. Tehát a dugattyú egyik oldalán szívóhatás, a másikon pedig nyomóhatás uralkodik, vagyis a szivattyú