54536. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ellenállás

ellen, ha a fémbevoniatot úgy választjuk meg, hogy legkisebb szélessége sehol sem legyen nagyobb 6 mm.-nél, vagyis* hogy a fémbevonat bármely pontja legföljebb 3 mm.-nyi távolságban legyen a szigetelő­test legközelebbi fémmentes részétől. Ezen követelménynek alacsony feszültségeikre szánt ellenállásoknál is azáltal tehetünk eleget, hogy a fémbevonatot parallel kap­csolt szalagok gyanánt vagy rostaszerűen képezzük ki. A találmány tárgyának tömeggyártá­sára a következő eljárást használhatjuk célszerűen: A szigetelőtestet pl. egy zománcolt bár dogedényt vízmentes, pl. kopálgyantaré­teggel vonjuk be s ezen 'egy ví zolidható ra­gasztószer segélyével rögzítjük a létesí^ ten$ő fémbevonathoz képest negatív pa­pirsablont. Ha már most a szigetelőtestet a homoksugár hatásának tesszük M, akkor ez a vékletlen helyekről a gyantaréteget eltávolítja s e helyeket egyúttal durvítja. Ezután a sablont vízben leáztatjuk SÍ ,a részben bevoniatmeintes és durvított, rész­ben pedig gyantával födött sima fölület­részekből álló edényfölületet teitszés sze­rinti ismert mMon a vezető bevonattal látjuk el s végül az edényt a gyanta egy)' oldószerébe mártjuk, miáltal a gyantára j rakódott vezetőbevonat elveszti alapját és letörülhető úgy, hogy ezután csak egy, a szigetelőtest durvított fölületrészedt, le­födő fémbevonat marad meg, melyet tet­szés szerint erősíthetünk, beégethetünk, lakkozhatunk, vagy zománcréteggel védhe­tünk. Az eljárást úgy is változtathatjuk, hogy a célszerűen vízben nem oldhatja ragasztó­anyaggal a szigetelőtestre' erősített sab­lont nemcsak a durvítás tartamára, hanem a vezetőréteggel való bevonás alatt is a szigetelőtesten hagyjuk s egy megfelelő oldószerbe valjó áztatás után a rárakódott fémréteggel együtt távolítjuk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ellenállás egy üvegszerű szi­getelőtestből és egy összefüggő vezető, különösen fémes bevonatból, jellemezve azáltal, hogy a szigetelő fölületének a fémbevonattal födött részei durvítva vannak. 2. Az 1. alatti elektromos ellenállás fo­ganatosítása alakja, jellemezve azáltal, hogy a fémbevonat a polusok kivételé­vel egy beégetett zománcréteggel van lefödve. 3. Az 1. és 2. alatti elektromos ellenál­lás foganatosítási alakja, jellemezve az­á^al, hogy a fémbevonat egy tetszés szerinti pontja és a szigetelőtestinek e ponthoz legközelebbi fémbe vonatmentes helye közötti távolság 3 mm.-nél nemnaí­gyobb. 4. Eljárás az 1. szerinti ellenállások ké­szítésére, jellemezve azáltal, hogy a szer­ves vízoldhatlan bevonattal ellátott szi­getelőtesten a fémmentesen hagyandjó helyeket egy vízoldható ragas ztószerrei fölerősített sablon révén lefödjük; a sablon által le nem födött helyeket ho­moksugár révén a bevonattól megsza­badítjuk és durvítjuk, ezután a sablont leáztatjuk IS l3> szigetelő testeit tetszés szerinti módon fémbevonattal látjuk el és végül a szerves bevonat egy oldósze­rébe áztatjuk, miáltal a fémbevonat a nem durvított helyeken annyira föllazul, hogy letörülhető. 5. A 4. alatti eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a célszerűen vízoldhatlan ragasztóanyaggal a szige­telőtestre rögzített sablont a fémmel való bevonás alatt is rajtahagyjuk a szigetelőtesten s azután a rárakódott fémrészekkel együtt áztatjuk le. t'ttllas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom