54530. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazántápvíznek nagy hőfokra való hevítésére

Ismeretes ugyan gőzgyűjtőknél az az eljárás, mely szerint a vizet szivattyú segítségével állandó körfolyamatban tartjuk, vagyis, a gőzgyűjtőből kiszívjuk és oda ismét befecskendezzük. Erre szolgáló berendezéseknél a cél azonban az, hogy a gőz és víz közt telitett gőznek fejlesztése és gyűjtése céljából lehető gyors és benső érintkezést hozzunk létre, mikor is a gőzt rendeltetése helyére vezetjük, míg a víz elméleti értelmében mindig állandó mennyiségben tartatik fenn és a gőzgyűjtőn keresztül hajtatik. Jelen esetben azonban a cél a vizet a gőz segítségével magas hőfokra előmelegíteni és egyidejűleg tisztítani s hogy ezen tisztítást, mely csak akkor jön létre, ha a vizet nyugalmi helyzetében a gőz behatásának többszőr relatív vetjük alá, legbiztosabban elérjük, ezért a tápvizet ismételt körfolyamatban hajtjuk az előmelegítőn keresztül s a tisztított vizet a tápszivattyú segítségével szükség szerint szállítjuk a kazánba és pedig az előmelegítőnek olyan helyéről, hol a víz relatív nyugalmi helyzetében van. A mellékelt rajzon egy, a találmány tárgyát képező előmelegítő berendezés van vázlatosan föltüntetve. (1) a tápszivattyú gőzhengere, (2) a gőz^ hengerhez tartozó gőzvezető cső, (3) a gőzhenger fáradt gőzét elvezető cső, mely először a (4) olajmentesítő edénybe s onnan az (5) csővezetéken keresztül a (6) tápvízelőmelegítőbe vezet, (7) a tápszivattyú hengere, (8) ennek szivattyúcsöve, mely a (6) elő melegítővel áll összeköttetésben s (9) a nyomóvezeték, mely a kazánhoz vezet. (10) egy vízszállító szivattyú, mely a (7) szivattyúhengerrel közös dugattyúrúd útján áll összeköttetésben s kb. másfélszer akkora teljesítménnyel bír, mint a tápszivattyúhenger, (11) a szállítószivattyú szívócsöve s (12) annak nyomócsöve, mely utóbbi a (6) előmelegítő belsejében annak fölső részén alkalmazott (13) ütközőlap alatt torkolik. A gőzhenger fáradt gőzét vezető (5) cső is a (6) előmelegítőbe torkollik az ott alkalmazott (14) ütközőlap alatt. A vízszállító szivattyú (11) szívócsövébe a (15) átváltószelep van beépítve, melyet a (6) előmelegítőben úszó (16) golyó működtet s mely lehetővé teszi, hogy ha a (6) előmelegítő vízkészlete csekély, akkor a (10) szállítószivattyú a vizet a (17) szívócső útján közvetlen a (18) kútból szívja; ha azonban a (6) előmelegítőben a vízállás elég magas, akkor a (18) kút nem közlekedik a (10) szállítószivattyúval. A berendezés működési módja a következő : Ha a szivattyúesoportot a (2) gőzvezetőcsőnek megnyitásával üzembe hozzuk, akkor a (7) tápszivattyú egyelőre üresen jár, mivel az előmelegítőben még nincs víz. Egyébiránt ezen kezdeti üzem idejére a tápszivattyú hengernek a dugattyú által ketté választott tereit egymással egy összekötőszelep segítségével közlekedésbe hozhatjuk, hogy ily módon a tápszivattyú működését hatályon kivül helyezzük. A (10) vízszállítószivattyú azonban mindjárt működésbe jön s a (15) szelepen keresztül a (18) kútból hideg vizet szív s a (6) előmelegítőbe fecskendezi, hol a gőzhenger fáradt gőzével elegyedik. Az előmelegítőben a fáradt gőz kondenzálódik s teljes melegtartalmát leadja a hideg víznek. A (10) vízszállítószivattyű mindaddig a (18) kútból fogja a vizet szívni, míg a (6) előmelegítőben a vízállás egy bizonyos magasságot el nem ér. Ekkor a (15) szelep átváltatik s a (10) szivattyú most már csak a már előmelegített vizet fogja a (6) előmelegítőből a.szívócsövön keresztül beszívni s azt a (6) előmelegítő fölső részén ismét befecskendezni úgy, hogy a már fölmelegített víz újra fölveszi a folyton beáramló fáradt gőz összes melegségtartalmát. Ez a folyamat mindaddig ismétlődik, míg a tápvíz 100° C.-t megközelíőleg elért. A (10) szivattyú minden egyes szívólökete előtt az előmelegített víz nyugalmi helyzetben van, amennyiben a (6) előmelegítő fenekén lévő sütőrétegen keresztül kell áramolnia, ahol az idegen alkatrészek lerakódnak. Ha most már a tápszivattyút is üzembe