54521. lajstromszámú szabadalom • Javítások mozgófényképek vetítőkamráin

2. ábrán ugyanaz fölülnézetben, a 3. ábrán a vetítőkamara oldalnézetben, míg a 4. és 5. ábrán a lencséket tartó tok oldalnézetben és szétnyitott helyzetben van föltüntetve. A vetítőkamarának hő- és elektromosságszigetelő anyagból készült (1) tolókája ismeretes módon két nyílással bír. A (2) nyílás a (3) fényforrásnak a (4) leneséken keresztülhaladó fénysugarainak a képszalagra való bocsátására szolgál, míg az (5) nyílás fényt át nem eresztő födővel van bevonva s vagy magyarázó címeknek a fölvételére, vagy a fénysugaraknak elzárására szolgál. Az (1) tolókán a (6) nyúlvány van alkalmazva, mely a (7) fémtokkal van borítva s két oldalán a szintén fémből készült (8) görgőket hordja. Az (1) tolóka a vetítőkamarának két oldalán alkalmazott (9) kivágásban eltolható s határállásait a (10) nyúlványai állapítják meg, melyek a vetítőkamara oldalfalaihoz ütköznek. A tolóka elmozgatása közben a (6) nyúlvány a vetítőkamarában alkalmazott (11) vízszintes polcnak (12) nyílásában mozog el s a (8) görgők ugyanekkor a (11) polcon gördülnek végig. A vetítőkamarának ezen polcán van a (13) és (14) kontaktusoknak (15), illetőleg (16) nyúlványa megerősítve, melyen a (8) görgőknek végig kell gördülniök, hogy a (7) fémtok a (13) vagy (14) kontaktusba becsappanhasson. A (13) kontaktushoz tartoznak a (13') kapcsok, melyek a (14) kontaktushoz tartozó (14') kapcsokkal a (11) polc alatt elszigetelten vezetett (17) vezeték útján vannak összekapcsolva. A (14') kapocshoz van erősítve a képszalagot hajtó elektromotornak, illetőleg az indító ellenállásnak vezetéke, míg a világítási vezeték a (13') kapocshoz van vezetve. Ha tehát a tolóka a bajoldali szélső helyzetben van, amikor a (7) fémtok a (13) kontaktusokat összeköti s az (5) födőlap a fényforrást eltakarja, akkor az előadási teremben a világítás be van kapcsolva, vagyis az előadás még nem kezdődött meg. Mihelyt a tolókát a jobboldali szélső helyzetbe toljuk, amikor a (7) fémtok a (14) kontaktusba becsappan s így a képszalagot hajtó elektromotort megindítja, akkor az előadási terem világítása már önműködőlég ki is kapcsolódott. Ebből következik, hogy a vetítőkamarát kezelő egyénnek az (1) tolóka ide-oda húzásán kívül semmi kezelni valója nincs, amennyiben a közönséget figyelmeztető csöngetést is. alkalmazhatjuk a teremvilágítás önműködő be- és kikapcsolásával párhuzamosan, bár ez nem fontos. A (13) és (14) kontaktusokhoz tartozó (15) és (16) vezetőnyúlványok azért szükségesek, hogy ha a kontaktusok kissé meglazulnának s a (7) fémtokkal nem eredményeznének szoros zárást, akkor a (8) görgők a (15) és (16) nyúlványokon a kontaktust amúgy is föntartják. Már most, ha a képszalag meggyulad, akkor csupán a tolókát kell behúzni s ezáltal a világítás az előadási teremben már be is van kapcsolva, a képszalagot hajtó mótor beállítva s a közönség nem is vehet észre semmit, mert az (5) födőlap a vetítőkamara fényforrását eltakarja, a kezelő egyénnek pedig elég ideje marad az égő képszalag leszakítására vagy eloltására. A 4—5. ábrákon a lencséket tartó tok van föltüntetve, mely az (1) tolóka és a fényforrás közt foglal helyet (2. ábra). Ezen tok három részből áll, úgymint a (18) alsó félköralakú részből s az ezzel csuklósan összekötött (19) és (20) negyedköralakú részekből, mely utóbbiakhoz a (21), illetőleg (22) rossz hővezető anyagból készült és egymáshoz (23) retesszel erősíthető fogantyúk csatlakoznak. Ezen elrendezésnél fogva a (4) lencsék szükség esetében gyorsan és könnyen kicserélhetők, holott az eddigi elrendezésnél a kicserélés csak a toknak hideg állapotában volt végezhető. Az (1) tolókát alkalmazhatjuk a lencse és fényforrás között alkalmazott (90 nyílásban is (3. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítások mozgófényképek vetítőkamaráin, azáltal jellemezve, hogy a vetítőkamara belsejében annak egyik oldalán