54428. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő műszer

2 — a tartólemezzel összekötött mutató elrendezett, megfelelő beosztásról közvetlenül olvasható le. A mellékelt rajzon az 1. ábra a berendezés elvét sémásan mutstjfti) di 2. ábra a berendezés foganatosítási alakjának fölülnézetét, a 3. és 4. ábra pedig a 2. ábra A—A, illetőleg B—B vonala szerint vett metszetét. Az 1. ábrán (H, J) jelzi a helytálló távcsövet, (X) azon pontot, melynek távoiságát kell megállapítani, (E, F) azon egyenest, melyen a mérési derékszögű háromszögnek az (X) ponttal szemben lévő befogója fekszik, (K, L) a mozgatható távcső tengelyét, (M, K, L, N) ennek tartólemezét a \íét(M, K) és (L, N) karral és (0) valamint (0') a mozgatható távcső tengelyének (E, F) egyenessel való metszéspontját. Amint ezen ábrából kitűnik, a mozgatható távcső vezetésének alapját a tartólemez két karjának végpontjait összekötő (M, N) egyenes és az ezen végpontok mozgási pályáit meghatározó két (M, M') és (N, N') divergens egyenes képezi. Ha ugyanis a mozgatható távcsövet a helytálló távcső felé a (K', L') helyzetbe mozgatjuk el, az (M, N) egyenes eredeti helyzetéhez képest meghatározott szöggel az (M', N') helyzetbe forog el; természetesen ugyanily nagy a (K, L) távcső elforgási szöge is, mely tehát függ az elmozgatás nagyságától és az (M, M') és (N, N') egyenesek hajlásszögeitől; minthogy pedig egy berendezésnél ezen utóbbi hajlásszögek állandók, a (K, L) távcső elhajlási szöge az elmozgás mértékének függvényével egyenlő. Ha ismeretes a mozgatható távcső elmozgásának nagysága, ebből meghatározható elhajlási szöge és így az (0', F, X) derékszögű háromszög útján a keresett (F, X) távolság. A 2—4. ábrák az 1. ábrán sémásan föltiintetett elvnek gyakorlati foganatosítását mutatják. Az egész berendezés az (A) alaplemezre van szerelve, mely tetszőleges állványon forgatható és rögzíthető. Az (a) alaplemezre a (b) távcső szilárdan van ráerősítve. A mozgatható (c) távcső (3. és 4. ábra) a (d) tartólemezen van szilárdan megerősítve. A (d) tartólemez mindkét végén hossztengelyére merőlegesen, fölváltva ellenkező irányban kinyúló két-két (e, f) karral van ellátva, mely karok végein a (g, h) csúszódarabok (i, j) csaptöldatait befogadó lyukak vannak kiképezve úgy, hogy a tartólemez az (i, j) csaptoldatok körül elforoghat. A tartólemez közepén érintők által összekötött körívből álló hasítékkal van ellátva, melybe az (a) alaplemez közepén a helytálló (b) távcsőre merőlegesen haladó egyenes (k) horonyban vezetett (1) csúszódarab (m) csaptoldata nyúlik be. Az (1) csúszódarab csavarmenetes furatán az (n) csavarorsó hatol át, melynek a külső végére erősített (o) forgattyú útján való forgatása által az (1) csúszódarab és ezzel együtt a (d) tartólemez és a (c) távcső ideodamozgatható. A (g, h) csúszódarabok a középső (k) horonyhoz képest kis szög alatt hajló egyenes (p, r) hornyokban vannak vezetve, melyek közül a belső (r) hornyok tulajdonképpen csak a vezetés biztosítására valók. Ezen hornyok helyzetét egyszerű geometriai szerkesztés útján lehet meghatározni. A (d) tartólemeznek a 2. ábrán föltüntetett helyzete ugyanis megadja a hornyok kiindulási pontjait, a (d) tartólemezzel a karok tekintetében teljesen egyenlő (d') tartólemez helyzete pedig, mely a mozgatható távcsőnek a helytálló távcsőhöz legközelebb eső helyzetének vagyis a műszerrel megmérhető legkisebb távolságra való beállításának felel meg, a hornyok végpontját adja meg. Minthogy a távolságok meghatározásánál egyik főtényező a derékszögű háromszögnek a meghatározandó távolságban fekvő ponttal szemben lévő szöge, illetőleg ennek tangense, a tangens pedig a derékszög közelében lévő szögek változásával gyorsan változik, kiBebb szögeknél ellenben lassabban, a kisebb távolságok mérésére a helytálló és a mozgatható távcső közé még egy második mozgatható távcsövet iktatunk be, melynek (d') tartólemeze ugyanolyan, mint a (d) tartólemez, csak a mozgatásra való berendezés különbözik,, amennyiben a (d,)