54417. lajstromszámú szabadalom • Üreges szénelektróda oly galvánelemekhez, melyeknél az elektrolit porózus szénelektródán vezettetik át
Megjelent 1911. évi december lió 87-én. MAGY gggt KUL SZABADALMI |gj f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54417. szám. V Il/i. OSZTÁLY. Üreges szénelektróda oly galvánelemekhez, melyeknél az elektrolit porózus szénelektródán vezettetik át. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERŐSÁRAMÚ ELEMEK GYÁRTÁSÁRA CÉG BUDAPESTEN, MINT A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BENKÖ ISTVÁN TALÁLMÁNYAINAK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE BUDAPESTI CÉG JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1908 augusztus hó 26-ika. Oly galvánelemeknél, melyeknél az elektrolit porózus szénelektróda falain át ennek üregébe vezettetik bei, az áram elvezetése nehézségekkel jár. Jelen találmány célja ezen hátrány megszüntetése. A tar lálmány értelmében az egész szénelektródát saválló fémborítással úgy látjuk el, hogy a fém és a szén között köz maradjon, melyet a kívülről nyomás alatt bevezetett elektrolit tölt ki; az elektrolit ezr után a szén pórusain át a szén üregébe hatol be. Ezen elrendezés folytán az egész áramcellát folyadékkontaktus veszi körül úgy, hogy az áram a külső vezetékbe nagyon kis ellenállással vezethető el. A fémborítékot legelőnyösebben a szén üregét elzáró, esetleg a szénre ráöntött fémsüvegre légzárpan forrasztjuk. Eddig a szénelektr(ódár!ől az áramot azáltal vezették el, hogy az elektróda fejrészén fémkontaktusokat, pl. kapcsokat alkalmaztak, Jelen találmány értelmében az áramot nemcsak ezen fémből való áramelvezetők által vezetjük tova, hanem az áram a cinkelektródától kiindulva, a folyadékkal impregnált szén egész keresztmetszetén és a szén és fémborítás között lévő, nyomás alatt álló folyadékon át a fémborításhoz halad úgy, hogy az áram a fémborítás egész fölületéről a külső vezetékbe vezethető. Az etem egyik pólusát tehát ennek tetszőleges külső pontja kér pezi, másik pólusa pedig az ©lem belsejében az elemtől szigetelten van elrendezve. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett üreges széntest néhány foganatosítási alakját ábrázolja. Az 1. ábrában a kontaktust képező (a) fémkorona egy, az egész (b) széntestet külsőleg beborítió (c) fémlemez van ráforrasztva, ami által a fémlemez és széntest között egy lég- és folyadékmentesen elzárt (f) ür keletkezik, (d)-vel á cinktest van jelölve. A 2. ábrá ugyancsak üreges (b) széntest van föltüntetve, melynek belsejében a (d) cinktest foglal helyet. Itt azonban a széntestre két (al) és (a2) fémplólusok vannak alkalmazva, (c)-vel jelölt fémborítás áltlal képezett (f) ür most egyszerűen azáltal keletkezik, hogy a (c) borítlólemezt az alsió és fölső fémpolusra ráforrasztjuk. Az (f)