54369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszerek főzésére
Ezen eljárás a következő előnyöket nyújtja: A működés tökéletes szabályossága, minthogy a folyadékba való hővezetést a körülményeknek és az élelmiszerek tulajdonságainak megfelelően azáltal rövidíthetjük meg, hogy a folyékony masszához a gőzt egyszerűen hosszabb vagy rövidebb ideig keverjük. Az adott mennyiségű tápszer főzésére szükséges gőz mennyiségének kg-okban való pontos meghatározása, ami a folyékony tömeg fölforralásáhpz szükséges kalóriák pontos ismeretéből származik; tehát a költségek pontos meghatározása. Annak lehetősége, hogy egy központi, helyhez kötött, vagy szállítható gőzfejlesztőből tetszőleges számú főző berendezést tápláljunk, melyek a központi gőzfejlesztőtől tetemes távolságban lehetnek elrendezve ós egymás között tetszőleges módon csoportosítva, valamint tetszőlegesen méretezve lehetnek; ebből jelentékeny tüzelőanyagmegtakarítás és a fölvigyázó személyzet csökkentése következik. A főzési művelet tisztasága és higiéniája, mert a tüzelőanyag nem jut az ételek közelébe. továbbá a főzőeszközök rongálódására vezető okok kiküszöbölése, mert a főzőeszközök nem érintkeznek többé az égési termékekkel. Ezen főzési eljárás különösen nagy testületek, pl. csapatok, hórházak, nevelő intézetek, népes vendéglők, népkonyhák céljaira alkalmas. Különösen a katonai élelmezés béke idejében kaszárnyákban elhelyezett csapatoknál vagy hadgyakorlatok, hadjárat idején táborozó csapatoknál nyerhet a rendszer útján nagy gazdasági előnyöket. A katonai csapatok már föl vannak szerelve konyhaberendezésekkel, melyek üstből, takaréktűzhelyből és hőszigetelő dobozból állanak; ezek főkép akkor vannak használatban, ha a csapatok táboroznak. Minthogy ezen berendezéseknek könnyen szállíthatóknak kell lenniök, aránylag csak kevés adagra használhatók. Ezenkívül, ámbár nagyon előnyösek és gazdaságosak, mégis a kaszárnyákban elhelyezett csapatoknál nincsenek alkalmazásban, mert kényelmetlen volna minden 50 emberből álló csoport számára egy-egy takaréktűzhelyben tüzelni; a kaszárnyákban tehát még a sok tüzelőanyagot fogyasztó közönséges konyhákat használják. A találmány tárgyát képező eljárás nagy gazdasági előnnyel teszi lehetővé, hogy egy konyhaberendezést egyaránt használhassunk a táborozásnál vagy a kaszányában. A kaszárnyákban a mellékelt rajzon látható elrendezést alkalmazzuk. Ennél valamennyi kis, hordozható tábori főzőedényt egy helyiségben egymás mellé állítjuk és ha a megfőzendő élelmiszereket beléjük töltöttük, a következő módon járunk el: Mindenekelőtt szükségünk van a (C) gőzfejlesztőre, mely kis- vagy középnyomású gőzt fejleszt, valamint (Rl, R2) csapokkal fölszerelt (T) csővezetékre, melynek első csapja a csővezetéket a gőzfejlesztővel, másik csapja pedig ivóvízvezetékkel köthető össze. A (T) cső hosszában annyi (R3) csappal van fölszerelve, ahány főzőedény alkalmazva van. Az (R3) csapok egy-egy, azbesztből és kenderből készült, hajlítható (G) csővel közlekednek, mely cső az (F) fémcsőben végződik; ez a fémcső a végén zárt, köpenyfölülétének alsó részén azonban apró (f) nyílásokkal van ellátva, melyeken a gőz áramlik ki. Ezen nyílások oly helyzetben lehetnek elrendezve, hogy azokat mindig a folyékony tömeg födje, vagy pedig egyszerűen ezen massza aljához közel, ha az (F) cső a hevítendő (L) folyadékba be van vezetve. A főzés megkezdésénél a gőzfejlesztőt az (Rl) csap zárása által nyomás alá helyezzük, az (R2) csapot azonban kinyitjuk úgy, hogy az ivóvíz a (T) csövön, az (R3) csapon, az (F) csövön és ennek (f) nyílásain át az (M) főzőedényeket megfelelő (L) szintig megtölti. Az (M) edényeket már előbb helyeztük a hőszigetelő (V) dobozokba, melyeknek födelei nyitva vannak. Ha az ivóvíz már beömlött, az (R2) csapot elzárjuk, az (Rl) csapot pedig kinyitjuk úgy, hogy a gőz az (Rl) csapon, az (R3) csapokon, a
