54367. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai úton kiűríthető szuperfoszfátkamrák

vannak a mellékelt rajzokban példakép felvéve ; az 1. éa 2. ábrákon a forgó korong részletei felülnézetben és függélyes metszetben, illetve nézetben vannak föltüntetve, a 3. és 4. ábrákban egy egész berendezés van függélyes metszetben és fölülnézetben kisebb léptékben ábrázolva. A forgó korong két kovácsvasból való ^J-alakú (1, 1) tartóból áll, melyek a (3, 3, 4, 4, 5, 5) kereszttartók által vannak összekötve, oldalt a (6, 6, 7, 7) tartópárok vannak hozzászögecselve, melyeknek tartói elül szintén (5, 5) kereszttartók által vannak egyesítve. Az (5) tartópárok alsó részén bakok vannak fölerősítve a (8) görgők fölvételére, melyek a (9) körsinre támaszkodnak. A tartópárokból képezett kereszt karrészeire szorosan az (5, 5) kereszttartók mögött öntöttvasból való (10) lemezek vannak felhelyezve, melyek a rajtuk nyugvó (11) kamraedények alsó átmérőjének nagyságával biró egy-egy köralakú nyílással vannak ellátva; a kamraedények belső beton-béléssel ellátott hengeres bádogköpenyből állanak, melynek átmérője fölfelé növekszik. Ezen kamraedények felül öntöttvasfedők által el vannak zárva, melyeknek mindegyike zárócsapóval ellátott (12) töltő csőcsonkkal van fölszerelve; ezen csőcsonkok közepei a forgó korong (13) forgási csapjának közepétől egyenlő távolságban vannak. Minden födő még egy (14) csővel van ellátva, mely csővek fölső végeikkel a forgó korong (3. ábra) közepéhez központosán egymáshoz közel fekszenek és egy tölcsérszerű test fenekébe torkolnak, melynek csőcsonkja a (15) csőbe nyúlik, ezen (14) csövek a reakciókeverékből keletkező gázok és sav- i gőzök elvezetésére szolgálnak úgy, hogy ! ezen csőelrendezés a forgó korong forgását megengedi, anélkül, hogy emellett a gázok és gőzök elvonulása akadályoztatnék. A (10) fenéklemezek köralakú nyílásai a massza betöltésénél (16) tolólemezek által vannak elzárva, melyek a tarlópárok között megerősített (17) vezető lemezekre támaszkodnak. Ezen (17) vezető lemezek a (18) gyürűrészek által vannak összekötve, melyek a kamraaknáknak úgyszólván folytatását képezik. A (16) tolólemezek alul fogazott rúdtoldatokkal vannak ellátva, a melyekbe a (19) tengelyre helyezett (19') fogaskerekek kapaszkodnak; a (20) kilincsemelő és a (19) tengelyre erősített (21) záró kerék közvetítésével a tolókák előrehúzhatók és a (10) lemezek nyílásai szabadon adhatók. Az 1. és 2. ábrákon a (20, 21) mozgató berendezések közül csak az egyik van föltüntetve, melynek azonban minden kamra mellett meg kell lenni. Az 1. ábrán a (16) tolóka részben fölhúzott állapotban van föltüntetve. Föltesszük, hogy a föltáró edény a (12') csőcsonk (4. ábra) fölött változhatlan helyzetben van és hogy a forgó korongot a nyíl irányában akarjuk forgatni, ami a (22) forgató berendezéssel eszközöltetik, amenynyiben egy alul a függélyes középtengelyen megerősített fogaskerék a helytálló (23) fogaskoszorúba kapaszkodik. Ezen föltevés mellett az aprító-, illetve kiürítő berendezést változhatlan helyzetben azon a helyen kell elrendezni, melyet a (11*) kamra a 4. ábrán a (11') kamrához képest elfoglal. Ezen kiürítő berendezés áll a (24) csavarorsóból (3. ábra), mely a rajzban föltüntetett kerékmű által egyidejűleg forgattatik és emeltetik. A (24) orsó fölső részén vannak elrendezve a sugárirányú (25) kések, melyeknek karjai egymással rúgósan összekötött két részből állanak és ezért folytonosan kifelé szoríttatnak. A legmélyebb helyzetben a csavarorsó a hajtókerék alatt levő esőbe nyúlik, mig a (25) kések a (26) tölcsér belső hengeres pereméhez támaszkodnak, melynek hosszú agya a (24) csavarorsót vezeti. Ha a (26) tölcsér fölött egy kiürítendő (10) kamra van, mindenek előtt annak (10) fenéktolókája a hozzávaló kilincsberendezéssel előrehúzatik és a (24) orsó hajtóműve mozgásba hozatik. Az orsó fölemelkedik késeivel, melyek legelőbb is a (18) gyűrűs testbe lépnek; ezen, a tartópárok között, a (16) tolóka alatt megerősített, a tolókát vezető gyűrűrész hézag nélkül való kapcsolatot képez a (26) tölcsér hengeres toldata és az e fölött levő foszfát-