54321. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok sterilizálására

— 3 — más (23) kontaktustagot működteti. A víz áramlásának megindításánál a (22) ütközőlemez kilendíttetik és a mozgatható (23) tag a helyálló (24) kontaktussal érintkezésbe jön, miáltal a lámpa áramköre záratik. Ezután az önműködő billentőkészülék működésbe lép és a lámpa ilymódon üzembe hozatik. Az 5. és 6. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (8) lámpakamra olymódon van szerkesztve, hogy az oldalról helyezhető be az (1) sterilizálókamrába, mimellett a lámpakamra mindegyik oldalán (10) kvarcablakok vannak alkalmazva, mint az a rajzon látható. A lámpakamra oldalt nyílásokkal van ellátva és végein eltávolítható (25) oldallemezek vannak elrendezve. Ilymódon a lámpa és a billentőszerkezet könnyen hozzáférhető. A (20)-nál belépő víz a nyilak által jelzett irányban áramlik át a készüléken és a lámpakamra fölött, valamint alatt áramolhat tova, míg a (21) kibocsátótoldaton át eltávozik. Hegyi kristálylemezek alkalmazása helyett a lámpa fénykibocsátó részét ömlesztett kvarcból álló burkolat veheti körül vagy a hegyikristályból csatornák vághatok ki, mint ezt pl. a 7. és 8. ábra mutatja. A 7. ábra oly burkolatot mutat, mely két egymásra helyezett, fólköralakú keresztmetszettel biró <26) kvarccsatornából áll, a (9) lámpacső befogadására. A 8. ábrában a (27) csatorna négyszögletes keresztmetszetű és a födél gyanánt szolgáló lapos (28) darabbal van ellátva. Ezek a lámpaburkolatok a 9. ábrán föltüntetett módon helyeztetnek a lámpakamrába és a lámpa a burkolat összeállítása előtt helyeztetik be. Természetes, hogy ezen kiviteli alaknál épúgy, mint az 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál, a sterilizálandó folyadék a lámpa fénykibocsátórésze fölött és alatt áramolhatik tova. A 10. ábi'a szerint a sterilizáló edény a (29) kvarccsővel van fölszerelve, mely az edény tetejétől annak fenekéig terjed és mely csövön belül az ultraibolyasugarakat kibocsátó ívlámpa (30, 31) elektródái vannak elhelyezve. E lámpák működésük közben gyakran oly gőzöket bocsátanak ki, melyek a kvarccsőre lerakódnak és azt elhomályosítják, miáltal a készülék hatásfoka csökken és ezért oly berendezés alkalmaztatik, melynek segélyével a cső belső oldala tisztítófolyadékkal, mint pl. desztillált vízzel mosható. Ez a berendezés pl. a (32) táplálócsőből áll, mely a folyadékot a kvarccső fölső részének közelébe vezeti; a berendezés továbbá a (33) szivattyút tartalmazza, melynek segélyével a folyadék a (34) tartányból kiszivattyúzható és keringésben tartható. Ha a tisztításra desztillált vizet használunk, mely nem állít elő lerakodást a meleg kvarcon, akkor az a sterilizált vízzel együtt vezethető el, vagy szűrhető és a leírt módon keringtethető. A kvarccső természetesen szükség esetén a föntemlített módon lapos lemezekből készíthető és nemcsak függélyesen, hanem az alkalmazott lámpa típusának megfelelően vízszintesen vagy ferdén is elrendezhető. A sterilizálandó víz előnyösen fölül (35)nél lép be az edénybe és alul (36)-nál távozik el úgy, hogy a kvarccső körül alapos keringtetést és ennekfolytán tökéletes sterilizálást biztosítunk. A rajzok megvizsgálásából kitűnik, hogy mindegyik kiviteli alaknál gyakorlatilag véve a lámpa által kibocsátott összes ultraibolyasugarak hasznosíttatnak. A lámpakamrában a levegő aránylag csak kevés sugarat abszorbeál, minthogy a kvarcablakok oly közel vannak a lámpacső világítórészéhez elrendezve, amennyire ez csak lehetséges, azonban a lámpakamra szükség esetén kiszivatytyúzható úgy, hogy a sugarak egyáltalán nem abszorbeáltainak. Az 1—4. és 9. ábrában föltüntetett kiviteli alakoknál a (9) lámpa szükség esetén reflektorral vehető körül. Ha oly berendezést alkalmazunk, mely a lámpááramkört önműködően zárja, amikor a víznek a készüléken át való áramlása megkezdődik, akkor a lámpa ereje a sterilizálókamra nagyságához képest olymódon határozandó meg, hogy a készüléket ne hagyhassa el sterilizálatlan víz. Ezt azáltal érhetjük el, hogy a sterilizáló kamrát a