54318. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok tisztítására

vitele van föltüntetve. A kazán (F) födelére két (G) horog van elősítve, melyeken egy lapos- és szögvasakból összeállított híd csuklósan van fölfüggesztve. A hosszanti (H) síneken több (J) medence van különböző magasságban egymás mögött elhelyezve úgy, hogy az egyes kiömlő (I) szájrészek részben föléje nyúlnak a szomszédos medencéknek. A szájréezek befelé egy kissé össze vannak szűkítve és fenéklapjaik lyukakkal vannak ellátva, de az oldallapokon is lehetnek átlyuggatva. A lyukak arra szolgálnak, hogy a kifolyó vizet vékony sugarakra bontsák s ezáltal belső érintkekezésbe hozzuk az egész készüléket körüláramló gőzzel. Ezen célból az egyes medencék víztükrei is lépcsőzetes helyzetet foglalnak el egymáshoz képest. Hogy az egyes medencék szét ne váljanak és ne kelljen külön megerősítési módokról gondoskodni, azért (K) csapokat alkalmazunk, melyek a medencéket összetartják. A legutolsó medencének nincs kifolyó szájrésze, hanem ebből a meglágyított víz minden irányban ömlik ki az oldalfalak fölött. A legutolsó (J) medencéből az (L) tartányba hulló víz, mivel a lecsapódás végbement, nagyon sok üledéket ragad magával, melyek a tartányban lerakódnak. Hogy a víz ezeket a leülepedett részeket mozgásban lévő kazánoknál (lokomotivoknál) a föllépő erős rázkódások következtében ki ne sodorja, azért az (L) tartányba egy tölcsérszerű betétet teszünk, mely megakadályozza, hogy a kivált iszap az oldalfalakon átlépjen és ha azt el akarjuk távolítani, akkor az (M) nyíláson kell a tartányból kiszedni. Ha a csapadék körülbelül a vízállás vonaláig megtöltötte a mendencéket, akkor vagy széjjel kell szedni a medencéket a csapadék eltávolítása végett, vagy pedig vízöblítéssel kell kimosni egy SZÍVÓCSŐ segélyével, mely az iszapszerű csapadékot kiszállítja. Hogy az iszap a tisztítás alkalmával a medencék közepe felé csússzon, azért azoknak feneke csónakszerűen van kiképezve és le van gömbölyítve. (8. ábra) A leírt készülékek a közönséges gőzkazánokba rögtön beépíthetők. Ott azonban, ahol egy egész kazántelep vizét kell tisztítani, ajánlatos egy külön tartányt alkalmazni, mely magasan fekszik az összes kazánok fölött. A 150°-ra vagy esetleg még magasabb hőmérsékletre fölmelegített víz aztán a fölszínkülönbségnél fogva önmagától folyik be az összes kazánokba és beömlését tápszelepek segélyével lehet szabályozni. A 10. és 11. ábrákban egy másik kivitet van föltüntetve, hol az (N) kazán a gőzvezeték mellékhuzatában fekszik. A kazán belsejében egy sinre, illetve egy (U) alakú vasra több 2. ábra szerinti készülék van fölfüggesztve. A tápcső összeköttetésben áll az üreges testekkel úgy, hogy a tápvíz eloszlok. Az (0, 01, 02) üreges testek körül lépcsőzetesen (P) teknőszerű medencék vannak elrendezve, melyek, mint már említettük, lyukakkal és bordákkal vannak ellátva úgy, hogy mindegyik üreges test a medenj cékkel együtt magában véve egy lépcsőzetes hevítő szerkezetet képez. Az összes részek úgy vannak méretezve, hogy a buvólyukon keresztül könnyen beférjenek a kazánba. A kazán ferde helyzetet foglali el, hogy a csapadék a lebocsátó csap közelébe rakodjon le és a tisztított víz egy csövön bocsáttatik be. Hogy a víz színén úszó magneziát a víz ne sodorja magával, a vízállásnak megfelelő magasságban keresztben egy válaszfalat lehet betenni, melyet szögvasak tartanak. Hogy a víz folytonos szellőzése folytán nagyobb mennyiségű levegő ne gyűlhessen össze a kazánban^ azért egy befecskendő fúvókához hasonló,, de elég bő keresztmetszetű csődarabot alkalmazunk, mely összeköttetésben áll a főgőzvezetékkel. Miközben a gőz fölhasználás! hely felé áramlik, szívóhatást fejt ki a csődarabra, mely aztán a kazánban összegyűlt levegőt és a fölösleges gőzt kiszívja.. A 12. és 13. ábrákban ezen készüléknek egy módosított alakja van föltüntetve. A hengeres (Q) kazán a szokásos és szükséges armatúrával van ellátva u. m. az (R) gőzbebocsátó csővel, (8) biztosító szeleppel, (T), ' szellőztető szeleppel, (U) tápcsővel, a tiszti-