54317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyiségek fűtésére

- 2 ' — Tan hiányos szerelésnek stb. következményei. A melegvízfűtésnél, mely rendszer, mint ismeretes, a meleg és hideg viz közötti hőmérsékletkülönbségeken alapszik, a víz a fűtőkazánban a külső hőmérsékletnek megfelelően hevíttetik. A meleg vizet egy külön elosztócső vezeti a fűtőtestekhez, melyekből a víz lehűlve egy külön csőrendszeren vagy a bevezetőcsövön át a kazánhoz visazavezettetik. A fűtés ezen módjának hátrányai abban állnak, hogy a csőrendszerben a tömítetlenségek gyakoriak, továbbá, hogy a szellőztetés nem történik, valamint hogy nagy átmérőjű csővezetékek és terjedelmes radiátorok szükségesek és hogy a szerelési költségek jelentékenyek stb. Már számo3 kísérlet tétetett a leírt hátrányok kiküszöbölésére és számos, részben szabadalmazott rendszer pl. Reck, Brückner, Goebel és mások rendszerei kerültek alkalmazásra, anélkül, hogy lényeges javulás állt volna be. Jelen találmány szerint az összes föntleírt hátrányok kiküszöböltetnek. A találmány tárgya az alábbiakban a csatolt vázlatos rajz alapján van leírva. Az 1. ábrán (a) egy tetszés szerinti kemencét, (g) fűtőtesteket, (c) a csőrendszert és (h) a főcsőrendszer elágazásait jelöli. A találmány szerinti új fűtési eljárás lényege érthető lesz, ha föltételezzük, hogy (b)-nél nyomás alatt álló gázalakú testet vagy hasonlót vezetünk az (a) kemencébe. A gázalakú test a kemencében fölhevíttetik és azután a (c, c) főcsőrendszeren halad át. Ha föltesszük, hogy a gázalakú test levegőből áll, mely kis nyomás mellett áramlik be és a kemencén való átáramlás előtt vagy után tisztíttatik, megnedvesítetik vagy ozonizáltatik, akkor az a (h) vezetékek segélyével az (u) csapok nyitása által a fűtőtestekbe bebocsátható. A 4. és 5. ábra egy fűtőtest példaképeni kiviteli alakját elölnézetben és metszetben tünteti föl. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti eljárás egyáltalán nem szoríttatik a fűtőtestek itt föltüntetett kiviteli alakjára. A fűtőtest vízszintesen elrendezett (p) gyűjtőből áll, mely a (h) csőelágazáson át a (c) csőrendszerrel van összekötve. A fűtőtest párhuzamosan elrendezett, U-alakú (r) | csőágakkal van ellátva, melyeknek fölső része kis (s) fúvókákban végződik. A fűtőközeg (levegő) a (p) gyűjtőből az (r) csőbe kerül, az utóbbin való áthaladás közben lehűl és a fűtésből az (s) fúvókákon át eltávozik. Hogy mindegyik (r) csőbe a szükséges mennyiségű fűtőközeg lépjen be, kis (v) állítócsavarok alkalmaztatnak, melyeket csak kezdetben kell egyszer beállítani. Az 5. ábrán rajzolt nyilak a fűtőközeg keringését és a fűtendő helyiségben lévő levegő áramlását jelölik. A fűtendő helyiség hőmérséklete: 1. a fűtőkészülék vagy kemence által szabályozható, melyben a fűtőközeg (levegő) 20—100° között fűthető és amelyből a fűtőközeg tetszés szerinti hőmérséklet mellett távozhatik el, vagy 2. az (u) fojtószelep működtetése által, vagy 3. oly készülék által szabályozható, mely mint azt a 6. ábra mutatja, (u)-nál van elrendezve és lehetővé teszi, hogy a fűtőlevegőhöz bizonyos mennyiségű külső levegő kevertessék. Ez okból az (u) szelepből kilépő meleg levegő a szűk (x) nyíláson vezettetik át, miáltal az (y) nyílásokon külső levegő szívatik be. Az (y) nyílások a (z) karmantyúval teljesen elzárhatók. Az itt leírt berendezés lehetővé teszi, hogy a csőrendszerben igen meleg levegőt hagyjunk keringeni és a fűtésből ennek dacára is csak oly levegő lépjen ki, melynek hőmérséklete csak jelentéktelenül nagyobb a fűtött helyiség levegőjének hőmérsékleténél. A 2. és 3. ábrán egy fűtőkészülék vagy kemence van föltüntetve, mely az ismert csöves kazánok módjára van kiképezve. A fűtőkészülék természetesen a szükséghez képest tetszés szerinti más szerkezetű is lehet. A föltüntetett készülék két kamrás fűtőkészüléket képez, melynél az (i, il) kamrába függélyes csövek vannak bezárva. Az (i, il) kamrák egymás mögött vannak