54313. lajstromszámú szabadalom • Töltőtollszár plakátok vagy hasonlók írására vagy rajzolására
pedig az (M) metszés magassága által elér- , iietjük, hogy a töltőfolyadékot a reáható mindkét erő, kifolyási túlnyomás és a hasíték kapilláris hatása, stabilis egyensúlyi helyzetbe hozza úgy, hogy a folyadék kiömlése lehetetlenné válik. Ha már most az épen elzárt (P) légbevezetőcső mellett toll használatánál töltőfolyadék adatik le, a (H) térben mindenkor található nyomás folytonosan csökken, a küllevegő a folyadék egy részét (C) hasítékban félreszorítja és végül, anélkül, hogy további ellenállásra találna, a bő (D) furaton buborék alakjában a (H) térbe száll föl. A használat folyamán ezen folyamat ismétlődik úgy, hogy a töltőfolyadék mindenkor ugyanazon föltételek mellett léphet ki, még pedig tekintet nélkül úgy a készlet tartály töltési fokára, mint az írószerv írásszélességére, mely díszírás előállítása céljából rövid fűrészbevágások, vagy rovátkákkal tetszés szerint látható el. A mondottakból világos, hogy a főföltétel az, miszerint a töltőfolyadék a reáható erők által épen stabilis egyensúlyi helyzetbe ' hozassék, mely azután az elhasznált töltőfolya dék pótlására önmagát önműködően szabályozó légbenyomulás által állandóan föntartatik úgy, hogy lényegtelen, hogy micsoda más elrendezés által tesszük lehetségessé ezen légbevezetést. így pl. abban az esetben, ha a toll szélességét igen nagyra méreteztük volna és ennek következtében a levegőnek oldalról való benyomulása ellen (C) hasítékban föllépő kapilláris ellenállás igen nagy lenne, megfelelő (Ml) magasságban elrendezett (2. ábra), a (D) furatba torkolló (Q) kapilláris nyílás szolgál lég bevezető csatornául, vagy pedig mint az 1. ábrán föl van tüntetve, egy külön (F) légbevezető csövet rendezhetünk el, mimellett a (B) íróéi alsó szájától való (M2) távolság szükség szerint, illetőleg a tenta, festék, vagy hasonló nagyobb vagy kisebb folyékonyságáboz képest beállítható. Lehetséges ilyen módon a tartót a külön- ! , böző folyékonyságú (viszkozitású) különféle töltőfolyadékokhoz alkalmazni és a használatnál kívánt többé-kevésbé bő folyadékleadáshoz képest beállítani. Természetesen az egyes folyadékok, pl. tenta, tuss födőképességére való tekintettel, a tulajdonképpeni írószerv méretviszonyaira vonatkozólag különböző méretmegállapítások válnak szükségessé. Mindenesetre sikerülni fog könnyen és függetlenül a toll írásszélességétől a (C) hasíték metszésszélességének különféle méretezése által, mindenekelőtt azonban azok (M) metszetmagasságának helyes megválasztása, illetőleg a (D) furatba torkolló nyílás (Ml) távolságának, valamint az (F) légbevezetőeső (K) nyílásának a (B) kifolyóéi (M2) távolságának helyes megválasztása által minden töltőfolyadék számára azon föltételeket megtalálni, melyek a legjobb eredményt adják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Töltőtollszár plakátok és hasonlók írására ! és rajzolására, iellemezve azáltal, hogy légbevezetőcsatornául a tollszár folyadéktartó (D) furatába torkolló (Q) kapilláris furat van kiképezve. 2. Az 1. alatt igényelt töltőtollszár kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (B) kapilláris hasíték oly magasságig van kiképezve, hogy a levegő annak szélein a töltőfolyadék félreszorításával léphet a tartály belsejébe és ott meghatározott csekély kifolyási túlnyomást létesít, mimellett a folyadéktartó (D) furat ezen kapilláris hasíték fölső szélétől kezdődőleg van kiképezve. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt töltőtollszár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartály belsejében beállítható (F) légbevezetőcső van elrendezve, mimellett a folyadék viszkozitásához képest különböző kifolyási túlnyomások elérése céljából annak alsó torkolata és a (B) íróéi közötti távolság beállítható illetőleg sza-1 bály ózható. (1 rajzlap melléklettel.) Pallaa részvénytársaság nyomdája Budapestéi.
