54267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonia vagy ammoniavegyületek előállítására nitrogént és oxygént tartalmazó vegyületekből

alakban, mint a platinaszivacsot, hanem •erősen higítottan, porózus tartókon, pl. mint 1—5%-os platinaaszbesztet vagy 1—10%-°s réz- vagy nikkeltartalmú aszbesztet alkalzzuk magasabb hőfokok mellett. Nem porózus anyagból álló kontaktustestek, amennyiben fölületük teljesen platinával vagy efélével van bevonva, ép oly kevéssé alkalmasak, mint a tiszta fémek. A nem porózus kontaktustartók fölületét tehát csak részben szabad a kontaktusfémmel bevonni, hogy azokat a jelen reakció számára jó kihasználással lehessen alkalmazni. Emellett többé-kevésbé közömbös, 'hogy a kontaktusfémet igen finoman eloszlatva alkalmazzuk-e, mert első sorban a Jíontaktusfém csekély koncentrációja lényeges; a koncentráció porózus kontaktustartóknál a súlytartalomra, nem porózus kontaktustartóknál pedig a felületi bevonásra vonatkozik. A kontaktusfémek ezen gyengítésében áll a találmánynak az eddigi ismeretekből nem következhető hatása. A quantitativ kihasználás elérése egy teljesen- meghatározott, de minden kontaktusfém és minden koncentráció számára különböző magasabb hőmérséklethez van kötve. Kitűnt továbbá, hogy egyes fémek hatása külömbözően erős és hogy célszerű erősen ható fémeket, mint platinát kisebb koncentrációban, de nagyobb hőfoknál alkalmazni, hogy egyenletesen végbemenő folyamatot és jó kihasználást érjünk el. Gyengébb hatású kontaktusfémek, mint réz, nikkel, vas nagyobb koncentrációban alkalmazhatók. így pl. nitrogéntetroxidfredukciója esetén 5%-os platinaaszbeszt 575—600 C. foknál úgy hatott, mint 10%-os rézaszbeszt és 98—99% ammóniát szolgáltatott. Kisebb koncentráció vagy gyengébben ható kontaktusanyag esetén a hőmérsékletet kell növelni. így pl. nitrogénoxid esetén a kontaktusanyag 1% platinával 650 foknál adott 100%-nyi termelést, 4% rézzel vagy 4%-os nikkellel pedig közepes vörösizzásnál (750°). Ily feltételek mellett tehát az eddigi ismeretekkel ellentétben az ammónia bomlása még vörösizzásnál nem áll be. Nem volt előrelátható, hogy fémek jelénléténél egy oly könnyen bomló anyag, mint az ammónia a megadott feltételek mellett még 750 foknyi hőmérsékleteket is említésre méltó bomlás nélkül elbir. Ez annál féltünőbb, mert a mindenkori határnak 20—30 fokkal való túllépténél már oly nagy veszteségek állnak be, hogy iparilag kielégítő termelés már nem érhető el. A katalitikusan ható fémek vagy vegyületek szükséges hígításának határa minden fém vagy vegyület számára más és más. Míg pl. 10%-os rézaszbeszt még 97—98% ammóniát ad, addig 10% platinát tartalmazó kontaktusmassza már csak körülbelől 90% ammóniát adott. Általánosságban műszakilag kielégítő eredmények elérésére a határt körülbelől 10% katalitikusan ható anyagok a kontaktusmasszában való jelenléte képezi. Hidrogénnak más gázokkal, pl. vízgázzal való együttes használatánál a gyengített kontaktusanyagok használata szintén előnyös. A szénoxid ez esetben a quantitive ammóniává átalakuló nitrogénoxidok redukciójában részt vesz, miközben maga C02

-vé alakul át. A nitrogéntetroxidból és szénoxidból különben könnyen keletkező illó vegyület (1. Gmelin—Kraut VII. kiadás I. 1. kötet, 283—285. oldal) a megadott körülmények között nem képződik. Az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a nitrogént és oxigént tartalmazó gázalakú vegyületeket hidrogénnel vagy hidrogénnel és szénoxidtartalmú vagy más redukáló gázokkal, mint szénhidrogénekkel vagy effélékkel a fűthető edényben elhelyezett kontaktusmassza fölött elvezetjük, még pedig a kontaktusanyagok szerint meghatározott 350 — 750°-nyi hőmérséklettel. Minthogy tiszta fémek vagy fémvegyületek az ammóniát részben felbontják, ajánlatos a leírt eljárást nem fémből, hanem indifferens anyagból, mint chamotte-porcellánból készült, illetve ily anyagokkal bélelt készülékekben véghezvinni. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás ammónia vagy ammoniavegyületek