54250. lajstromszámú szabadalom • Karburátor égési erőgépekhez

— 2 — (D) hüvely fölső végét egy (b) nyílással ellátott (Bl) födő borítja úgy, hogy a (D) hüvely centrális ürege (b) nyíláson át a szabad levegővel közlekedik. A (D) hüvely alsó fele a folyadékba merül; a hajcsövesség folytán azonban a folyadék a hüvely fölső részébe is fölszáll s ekkép a (D) hüvelyt egész magasságában átjárja. A (B) edény fölső része (E) cső révén egy a (C) szívócsatornába torkolló (F) fúvókával közlekedik. A levegőnek a folyadék gőzével való telítésére alkalmazott berendezés helyettesíthető bármely más ugyanezen célra irányúló berendezéssel; így pl. a levegőt buborékok alakjában átvezethetjük valamely tartányban lévő folyadékon, vagy a folyadék fölszinét nyaldostatjuk vele, avagy bárminő ismert eljárással oda hatunk, hogy a beáramló levegő hathatósan telítődjék a folyadék gőzével és hogy a lassított jaratnál működő karburátor fúvókája mindennemű folyadék kizárásával csakis levegő és gőz keverékével dolgozzék. A (H) fojtó-szelence a 2. ábrán metszetben látható. Ebbe a közepes és nagy sebesség esetén működtetett (A) karburátor fúvókájából kiáramló keverék (a)-nál, a lassításnál működő karburátor fúvókájából jövő keverék pedig (g)-nél ömlik be. A fojtó-szelencében forgatható (K) csap már most a hengerek (L) szívó-vezetékét tetszés szerint akár az (a)-val, akár pedig a (g)-vel kötheti össze. A (K) csapnak a 2. ábrán egész vonallal megrajzolt helyzetével a szívás csakis a gyors járatnál működő (A) karburátorra terjed ki, míg a másik karburátorból jövő vezeték beömlési helye el van zárva. Ha azonban a (K) csapot a nyíl értelmében elfordítjuk, a csap fölső éle csakhamar megnyitja a motorhoz vezető (L) csatorna fölső részét s a depresszió most már a (H) kamra fölső részében is érezhetővé válik, de egyidejűleg ezen kamra alsó részére is kiterjed. Miközben a (K) csap tovább és tovább fordul, depresszió a (H) kamra fölső részében egyre növekedik, alsó részében pedig egyre csökken, mígnem a (DEFG) karburátor működni kezd. A csap (KI) helyzetében az összeköttetés az (a) vezetékkel teljesen megszakad s a (DEFG) karburátor most már csak egyedül fog működni. Egy ütköző megakadályozza a (K) csapot abban, hogy az tovább forduljon, túl azon helyzetén, amely a lassított járathoz legmegfelelőbb. A leírt berendezést a levegőnek lassított járat esetén való karburálására egyébként bárminő más annak pótlására alkalmas, tehát ezen szempontból egyenértékű berendezéssel is helyettesíthetjük; így pl. egy tartányban a folyadék fölszinét légárammal nyaldostathatjuk vagy a levegőt ilyen tartányon átbuborékoltathatjuk és csakis azon egyetlen föltételt kell szem előtt tartanunk, hogy az áramló levegő tényleg telítődjék a folyadék gőzével, s így ily módon a lassított járatnál működő karburátor fúvókájába mindennemű folyadék kizárásával csakis gáz- és gőzkeverék juthasson. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Karburáló készülék égési erőgépekhez, jellemezve két, ugyanazon fölszin-szabályozóval táplált karburátor kombinációja által, melyek közül az egyik, amely a közepes és a nagy sebességek elérésére való, a szokásos elrendezésű, azaz a folyadék csupán a porlasztó-fúvókából való kilépése után gázosodik el és keveredik az elégetéséhez szükségeB levegővel, a másiknál viszont, amely lassított járathoz valő, a folyadék még azelőtt gázosodik el, mielőtt a fúvókába jutna, az égési levegő pedig az így nyert gázhoz részben a fúvókán való áthaladása előtt, részben azután keveredik hozzá. 2. Az 1. alatt igényelt karburáló készülék egy kiviteli alakja, jellemezve egy fojtószelence által, melybe a kétféle eredetű robbanó keverék külön-külön és más-más helyen vezettetik s amelynek csapja akként van elrendezve, hogy segítségével a hengerek szívó-vezetéke tetszés szerint fölváltva, akár a szokásos berendezésű, akár pedig a lassított járathoz