54191. lajstromszámú szabadalom • Lakat
tokjának ütközik. Ha a lakatot belülről elakarjuk zárni, akkor a kilincset (18) nyílirányában 180°-al elforgatjuk. Emellett az (5. emeltyű ugyan üresen jár, de a nyelv a >(16) pecek elé vitetik úgy, hogy a retesz visszahúzása meg van gátolva (4. és 5. ábra). Ha ezen lakatot jobboldali ajtók részére baloldali lakat gyanánt akarjuk használni, akkor a (19) csavar meglazítása után a (2) födőlapot eltávolítjuk és a (15) lemezt levesszük, mire a (14) nyelvet 180°-al átfordítva ráerősítjük, akkor a lakat mint baloldali lakat használható. Elegendő, ha a kilincs révén az (5) emeltyűt és (14) nyelvet 180°-al elforgatjuk, mire a lakat használható állapotba jut (6. és 7. ábra). A nyitás és zárás most hasonlóképpen eszközölhető, mint előbb (8—10. ábra). A 6—10. ábrán látható kiviteli alak az 1—5. ábrán föltüntetett lakattól abban különbözik, hogy a közbenső (15) lemez egy kifelé nyúló és négyszögletes furattal biró (20) hüvellyel van helyettesítve. Ennek furata egy (22) jelzőtábla megfelelő (21) csapjának fölvételére szolgál, mely tábla a lakat zárt vagy njitott helyzetét «szabad» és «elfoglalva» vagy «nyitott» és «zárva» föliratokkal az ajtóra erősített (23) pajzs egy kivágásán át jelzi. Eszerint a közbenső (15) lemeznek egy hüvellyel való helyettesítésével ugyanazon lakat ily jelző berendezéssel látható el. Ugyanezen lakatszerkezet mint bevésett zár is úgy jobb-, mint baloldali lakat gyanánt használható és a lakatnak átállítása a retesz megfordítása és a födőlap levétele nélkül lehetséges. A 11—14. ábrán ilyen jelzőtáblákkal is ellátott kivitelek vannak föltüntetve. Az (5) emeltyű, a (14) nyelv és az (l) tokban ágyazott (24), illetve (25) dió négyszögletes furattal bír. Ha egy jobboldali lakatot mint baloldalit vagy fordítva akarjuk használni, akkor a két diónak megfelelő elforgatása révén az emeltyű és nyelv megfelelő helyzetbe hozatik. E két beállított részt a (6) kilincsnek bedugott négyszögletes (26) tüskéje köti össze, melynek kinyúló végére a (22) jelző tárcsa erősíthető. Azonkívül a lakat tokja mindkét oldalán két-két azaz összesen iiégy (27) kulcsnyílással bír (13. ábra) a lakat minden helyzete számára. Ezáltal lehetségessé válik, hogy a lakat tokja a (28) vasalás oldalára erősíthető (12. és 14. ábra) és nem szükséges, hogy azt az ismeretes bal- és jobboldali zárak módjára a perem középső részére erősítjük, minthogy jelen esetben a retesz nem lesz legfordítva és helyzetét nem változtatja. Ezáltal azon új műszaki hatást érjük el, hogy a lakatnak az ajtóba való bevésésekor az ajtó egyik oldala nem gyöngíttetik annyira ós a bevésést kevésbbé gyakorolt munkás is végezheti. Ezen lakatszerkezet eszerint bevésett és beeresztett, valamint szekrényzárakra is alkalmazható. Ezen egységes lakatrendszer minden szükséges esetben használható és nem ke'l többféle lakatot raktáron tartani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lakat egyoldalról zárandó ajtók részére, jellemezve egy forgatható működtető szerkezet által, melynek tengelye egyrészt egy emeltyűvel van szilárdan összekötve, másrészt pedig egy 180°-al átállítható nyelvvel van ellátva, melyek közül az emeltyű egy a retesz mozgás irányára merőleges toldat eltolására szolgái, míg a nyelv a retesz egy csapjára hat és eltolását gátolja, mimellett a nyelv átállítása révén a retesz úgy jobb-, mint baloldali lakatok számára beállítható. 2. Az 1. igénypontban védett lakatnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a mozgatószerkezet tengelyére egy hüvely van erősítve, mely a lakat nyitóit vagy zárt helyzetét mutató jelzésekkel van ellátva. 3. Az 1. igénypontban védett lakatnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az emeltyű és rögzítőnyelv dió gyanánt van kiképezve oly célból, hogy mindkét dió elforgatása által a lakat a retesz megfordítása és a födőlap levétele nélkül legyen, átváltoztatható.