54173. lajstromszámú szabadalom • Rezgéscsökkentő és lökésfogó berendezés

- 2 — mazásának helye között lévő nyomatékkarhossz csökken. Ezt az elvet, mint említettük, igen előnyösen alkalmazhatjuk motoros járművednél, minthogy ekkor a járművek egyenlő nyugodtan járnak, akár kevéssé, akár nagy mértékben vannak terhelve. A 2. ábrán föltüntetett kivitelnél (a) a kocsiváz egy része és (b) az egyik keréktengely. A váz a tengelyen a (d) csukló körül lengő kétkarú (c) emelő útján van fölfüggesztve, mely emelő hosszabb (cl) karja a (b) tengelyhez van kapcsolva, míg a rövidebb (c2) karhoz egy (c) rúgó van erősítve. Ez a rúgó a tengelynek a kocsi járása folytán okozott rezgései következtében többé-kevésbbé összeszoríttatik. A 2. ábrán föltüntetett helyzetnél, mely a kocsiváz csekély megterhelésének; felel meg, a (cl) emelőkar nyomatékkarja a legkisebb, a (c2) karé pedig a legnagyobb. Ha a kocsivázat úgy terheljük, hogy a (cl) emelőkar vízszintes helyzetbe jut, amint ez a rajzon vonalkázottan föl van tüntetve, működő hossza növekszik, míg ugyanekkor a (c2) karnak a rúgóra vonatkozó működő hossza többé-kevésbbé csökken. A 3. ábrán oly berendezés van föltüntetve, melynek segélyével a rúgó kezdeti feszültsége szükség esetén szabályozható. Ezen célból az (e) rúgót tartó ors|ó a csavarmenetes (f) résszel van ellátva, mely a (d) tartóhoz csuklósan erősített (g) csavaranyán hatol keresztül. A 4. ábrán föltüntetett kivitel » 2. ábrán láthatótól csak annyiban tér el, hogy az (o) rúg|ó a teher növekedténél nemszoríttatik össze, hanem megfeszíttetik. Az 5. ábrán a találmány tárgyának oly kivitele látható, melynél elliptikus vagy lemezrúgót alkalmazunk. Ez esetben a (c) emelő a (h) pont körül forog és az (i, i) hevederek útján az (e) rúgióval és a kocsivázzal van összekötve úgjy, hogy a (b) tengelynek a kocsivázhoz képest- való elmozdulása hasonló eredményt ad ahhoz, melyet az 1. ábra kapcsán ismertettünk. A 6. ábrán föltüntetett berendezés az | 5. ábrán láthatóval lényegében megegyej zik azzal a különbséggel, hogy a (c) ! emelő jobb- és balmenetű csavarmenetekkel van ellátva és az (i, i) csuklók az emelő csavarmenetes részeire fölcsavarolt (j, j) csavaranyákkal vannak összekötve úgy, hogy az emelő elforgatása által az emelő hosszát a jármű súlya, illetve a rúgjó ereje szerint be lehet állítani. Az emelő vége a (k) csapágyban elforgatható gömbcsukló alakjában van kiképezve. | A 7. ábrán a találmány tárgyának oly kivitele van föltüntetve, mely ívelt karokra ágyazott kocsiszekrényeknél nyer alkalmazást. Ez esetben a (c) emelő a kocsiszekrénnyel úgy, mint a 6. ábrán látható kivitelnél gömbcsukló útján van öszszekötve és az emelő szintén jobb- és balirányú csavarmenetekkel van ellátva. Ezen csavarmenetek a (j, j) csavaranyákon hatolnak át. Az (e, e) rugók a csavaranyákkal és a kocsiszekrényt tartó karokkal Vannak összekötve úgy, hogy a kocsiszek-I rény súlyának hatása alatt mindkét rúgó j megfeszül. A (c) emelő képzelt forgáspont körül leng, mely a két rúgó között fekszik úgy, hogy a kocsiszekrény súlyának minden változásánál a rugóknak a (c) emelővel való összeköttetési pontjai között lévő távolság csökken, a ható emelőkarhossz pedig a már leírt módon növekszik. A 8. és 9. ábrán a találmány tárgyának lebegő dobogónál való alkalmazását mutatja. Ez a kivitel különösen célszerűen alkalmazható oly esetekben, amikor igen nyugodt támaszra van szükség, pl. tudományos kísérleteknél. Az (1) dobogó pl. négy emelőre van támasztva, melyek mindegyikére két (e, e) rúgó hat, úigy amint ezt a 7. ábra kapcsán leírtuk. A (j, j) csavaranyák a jobb- és balirányú menetekkel ellátott (jl) csavarorsó útján a (c) emelő hasi tékában vannak vezetve, mint ez a 9. ábrából, mely 'a 8. ábra 9—9 vonala szerint vett metszet, világosan látható. A csavaranyáknak a csavarorsó útján 1 történő beállítása pl. az (m) kúpkerékpár