54117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a tüzelőanyagszükséglet csökkentésére gőzgépeknél
atm.-ás (200 C°) gőzzé alakítsunk át, 666-61 kalória meleg szükséges. A vízgőz fajmelege 0.4805; ha tehát 1 kg. 15 atm.-ás és 200 C° hőmérsékletű gőzt 350 C°-ra túlhevítünk még további 150X0.4805 = 72-07 kalória szükséges úgy, hogy 1 kg. 15 absz. atm.-ás és 350 O hőmérsékletű gőz 738 kalóriát tartalmaz. Ha a hőmérsékletcsökkenés a gőz munka-kifejtésénél 200 C° úgy, hogy a fáradt gőz 150 C°-on megy a kondenzátorba, úgy a meglévő 738 kalóriából csak 96 alakult-át tényleg munkává, azaz csak 96:738 vagy 0-13. illetve 13%. Az új eljárás szerint 1 kg. eleven gőzt és 1 kg. fáradt gőzt vezetüük a túlhevítőn keresztül. A melegszükséglet 1 kg. 15 absz. atm.-ás és 350 C°-os eleven gőzhöz 738 kalória ; 1 kilogramm fáradt gőz hőmérsékletének fölemelésére 150 Óról 350 C°-ra 0.4805 X 200 = 96 kalória szükséges. 2 kg 15 absz. atm.-ás és 350 C°-os gőzhöz szükségelt melegmennyiség tehát itt csak 738-j-96 = 834 kalória, míg tisztán eleven gőz alkalmazásánál 2X738 = 1476 kalória szükséges. A szükségelt melegmennyiség tehát az új eljárásnál 1476:834= l-77-szer jobban használtatik ki, mint előbb, vagyis 43-8% megtakarítást érünk el. Ez a nagy megtakarítás abból a tényből következik, hogy az újból fölhasznált fáradt gőz számára a folyadék- és elgőzölögtetési meleget nem kell fogyasztani. Ha a gép az eleven gőz túlhevítése nélkül dolgozik, úgy egészen hasonló viszonyok adódnak ki, csakhogy a hőmérsékletek egészben alacsonyabbak. Az elért megtakarítás megközelítőleg ugyanez. Ha fáradt gőz helyett levegőt alkalmazunk, úgy a viszonyok még előnyösebbek, minthogy a légköri levegő fajmelege csak fólakkora, mint a vízgőzé. 50% levegőnek alkalmazása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a kondenzáció csak s /i része annak, amely tiszta vízgőz alkalmazásánál adódik. Ennek dacára itt is megközelítően a föntemlített megtakarítást érhetjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a tüzelőanyagfogyasztás csökkentésére gőzgépeknél, jellemezve azáltal, hogy a fáradt gőz egy részét a beáramló eleven gőzhöz vezetjük és az eleven gőzzel elegyítve a gépbe vezetjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja túlhevített gőzzel dolgozó gépekhez, jellemezve azáltal, hogy a fáradt gőzt az eleven gőzhöz vezetjük, mielőtt ez a túlhevítőn keresztüláramlott. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja nedves gőzzel dolgozó gépekhez, jellemezve azáltal, hogy a fáradt gőzt az eleven gőzzel való elegyítés előtt túlhevítően vezetjük keresztül, hogy az eleven gőz lehűlését és kondenzálását a keverésnél elkerüljük. 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fáradt gőz helyett előzetes túlhevítés mellett levegőt vagy gázt (fűtőgázt) keverünk az eleven gőzhöz. 5. Készülék az 1—4. igényekben védett eljárás foganatosításához, jellemezve a főgőzvezetékbe beépített, a gőzsugárfuvók módjára kiképzett fúvókarendszer által, amelyben a keresztüláramló eleven gőz vákuumot létesít, amely a fáradt gőzt leszívja és magával ragadja. 6. Az 5. igényben védett készülék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az összes fúvókák egyenként beállíthatók úgy, hogy az eleven gőz és a fáradt gőz (levegő, gáz) sebessége és mennyisége szabályozható. (1 rajzlap melléklettel.) i'illas részvénytársaság nyomdája Budapesten
