54096. lajstromszámú szabadalom • Körző automatikusan paralell hegyekkel

Megjelent 1911. évi november iió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54096. szám. IX/a/b. OSZTÁLYKörző automatikusan parallel hegyekkel. BARTUS ÖDÖN TANÁRJELÖLT MISKOLCZON. A bejelentés napja 1911 március hó 28-ika. A találmány tárgya oly körző, melynél a körzőszárak végére csuklósan szerelt tűk egymáshoz való parallel helyzetüket állandóan megtartják, tekintet nélkül a szárak állására. Tulajdonképeni lényege a találmánynak a szárak oldalába mélyített tolattyúszerkezet, mely — a körző fejét és kétkarúemeltyűnek kiképezett hegyét összekapcsolván — a szárak elforgatásánál a tűket — egymás iránt — állandóan parallel tartja és ezáltal a nagyobb méretek többszöri fölvitelénél méret-változás alakjában föllépő kellemetlenségeket megszünteti. Ezen berendezést az általánosan ismert szerkezetű szögfelező berendezéssel ellátott körzőkön alkalmazzuk. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik kiviteli alakja. Az 1. ábra a találmány tárgyát elölnézetben, a 2. ábra ugyanazt oldalnézetben, a 3. ábra a körző szárait kinyitott állapotban, a 4. ábra a körző szárát keresztmetszetben és az 5. ábra a tolattyú-szerkezet keresztmetszetét tünteti fel. (A megfelelő betűk mind az öt ábrán ugyanazon alkatrészt jelölik.) Ezen ábrák szerint a ferde-kúp heggyel ellátott (m) tűt (k) kétkarú emeltyű hoszszabb karjának megfelelő vájatában (n) csavarral fixirozzuk; az így fölszerelt (k) keskenyebb része (j) tengely számára furattal, s.1350 alatt álló rövidebb karjában — ugyanezen szög alatt — (1) vájattal bír és a körzö-szár (g) villásalakú részében (j) tengely körül elforgathatóan van ágyazva. A (g) villa (5. ábra) két szárában (o) csatorna van, melyben az ennek megfelelő vezetékkel ellátott (h) tolattyú csúsztathatóan van szerelve s mozgásának egyenletesebbé tételére (h') keresztfejjel bír. E (h) tolattyúval (k) kart — (1) vájaton át— (i) tengely elforgathatóan kapcsolja egybe. A (h) tolattyú (e) karja a körzőszár külső oldalába mélyített (d) csatornában foglal helyet, a fölső (c), hengernek kiképezett horgas végével egyrészt ugyanazon szár mellső oldalán lévő (f) vájatba, másrészt a körző fejére — az általánosan ismert elrendezés mellett szerelt — (a) szögfelező szerkezet oldallemezén lévő, s a körző középtengelyéhez 45° alatt álló (b) vájatba illeszkedik, s ily módon a körző szár elforgatásakor a (b)-be illeszkedő (c) henger (f) vájatban csúszik, illetve (e) .kart tovamozdítja.