54085. lajstromszámú szabadalom • Kombinált gőzkazán

Megjelent 1911. évi november iió 13-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54085. szám.. V/e/2. OSZTÁLY Kombinált gőzkazán. ALTENSTEIN FRIGYES MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 május hó 6-ika. Ezen találmány tárgya vízcső-, füstcső-és hengeres kazánból, illetőleg vízcső- és füstesőkazánból kombinált gőzkazán, mely a jelenlegi gőzkazánokkal szemben különböző előnyöket nyújt. így pl. az a körülmény, hogy a kazán két csőrendszerrel, ugyanis egy alsó vízcsöves és egy fölső füstcsőrendszerrel bír, lehetővé teszi nagy fűtőfölületek kis területen való elhelyezését. Azonkívül a fűtőgázak előnyös elvezetése folytán igen élénk, semmiképpen meg nem zavart vízáramlás (keringés) keletkezik, ami magas elgőzölögtetési arányszámot ad anélkül, hogy — amint az éppen a gázok nem előnyös vezetése mellett mutatkozik — örvénylések idéztetnének elő, melyek viszont nedves gőzt eredményeznek. Végül pedig a fűtőfölület kihasználása által a füstgázaknak lehetővé tett előnyös vezetése folytán ez utóbbiak meleg mennyiségének megfelelő kihasználását érjük el, miáltal a hatásfok növekszik. Minthogy a csövek fűtőfölülete oly módon van elosztva, hogy annak egy része a vízcsövekre, másik része pedig a füstcsövekre esik, kisebb számú vízcsősort lehet alkalmazni úgy, hogy a vízcsöves kazán fölső csövei is jelentékenyen nagyobb melegnek vannak kitéve, miáltal erélyesebb áramlást érünk el, emellett a csövek majdnem egyenlő mérvű tágulást mutatnak, amely tágulás a sajátos kapcsolat, u. i. az egyes kazánrészek fölfüggesztése folytán zavartalanul mehet végbe. A csatolt rajzok 1. és 2. ábrái szemlélhetővé teszik az elrendezést egy fölső kazánnal való kapcsolatban, amely egyúttal gőzgyűjtő gyanánt is szolgál, míg a 3. és 4. ábra szerint ezen fölső kazán helyett csupán egy gőzkúp van elrendezve. Amint ez az 1. és 2. ábrából látható, a fűtőgázok az (a) tüzelőtérből kiindulva, a (b) vízcsöveket többszörösen körüláramolják, miközben egyidejűleg a (c) füstcsőkazán alsó köpenyfalát is érintik, azután részint a (h) csöveken keresztül, részint pedig a (c) kazán fölső köpenyfala mentén vezettetnek, mire a (d) hengeres kazán alsó köpenyrésze mentén elhaladva, végül az (e) visszafolyócsövek és az (f) vízkamra érintése mellett a kéményhez vivő (g) füstcsatornába vezettetnek. A 3. és 4. ábra szerint a fűtőgázok a (k) fűtőhelyiségből az (a) vízcsövek között többszörösen áthaladva, a (d) füstesőkazán alsó köpenyfölületét érintik és azután annak (f) csövein átvonulva, a (b) visszafolyócsövek, valamint az (n) kamra érintése után a füstcsatornába jutnak.