54070. lajstromszámú szabadalom • Önműködő villamos rezerváló indító készülék lengő működésű munkagépek üzemére

nesek gerjesztő árama a (p3, p2, pl) gomboknál egymásután megszakad és a (d3, d2, dl) fegyverzetek leesnek mágneseikről. Ilymódon a (wl, w2, w3) ellenállások a mótor fegyverzetének körébe ismét bekapcsolódnak, minek következtében a mótor sebes sége még jobban lassul. A (cl) kar további mozgása (x x) felé (i5) érintkezőnél az (sl) elektromágnes gerjesztőáramának megszakítását és nyomban ezután (i2)-nél az (s2) mágnes gerjesztésének bekapcsolását idézi elő úgy, hogy most ez utóbbi jön működésbe és az (U) átiktató (k2, k4) karjait fölhúzza. Eközben egy (hl) himba a (kl, k3) kapcsolókarokat kiiktatja abban az esetben, ha azok (sl)-ről már maguktól le nem billentek volna, valamint egy (h3) rúd a (dl, d2, d3) fegyverzetek leesését kényszermozgásulag biztosítja. Uyképen a teljes gerjesztésű mótor az elékapcsolt főáramú ellenállásokon át ellenáramot kap. A jobboldalon föltüntetett (Í2,i4,i6) érintkezőknek ugyanaz a szerepük van, mint a baloldali (il, i3, i5) érintkezőknek, valamint a (V22, k6, k4, k8) és (s4) érintkezők szerepe megfelel a (kl, k5, k3, k7) és (s3) érintkezőkének. Az (xx) végső állásig az elevenerőknek el kell enyészniök. Ezzel az első löket véget ért és azzal együtt a munkalöket, tehát a munkaperiodus fele. Most a visszafutás kezdődik, amely szintén gyorsulási, futási és lassulási szakaszokból áll, csakhogy a visszafutás nagyobb sebességgel történik, mint a munkalöket. Ebből a célból most az (111) és (112) vezetékek között nincsen összeköttetés úgy, hogy a gyorsulás és a lassulás szakaszai között az (17, 18, 19) vezetékeken át az (ml) és (m3) gombok között lévő összes ellenállás a mótor gerjesztő körébe van kapcsolva. Az ismertetett folyamat csak akkor ér véget, amikor a (ql, q2) főkapcsolót kiiktatjuk. A szabályozókapcsoló, az indítókészülék és az átiktató ismertetett együttműködéséből következik, hogy a találmány tárgyát képező kapcsolásnál a munkafolyamat a (ql, q2) főkapcsoló kiktatása által bármely fázisban megszakítható és ugyanabban vagy az ellenkező irányban minden nehézség nélkül újból folytatható. A szabályozókar középső állásában az áram újból való bekapcsolásánál először az (r3) mágnes gerjed föl, az (14, d3,115) rövidzárási áramkör megszakad és a mótor az egész (ml, m3) szabályozó ellenálláson át gerjed. A gép lökés nélkül való megindításához azonban csak a (c) szabályozókart kell valamelyik irányban a végső állásba tolni és onnét lassan a középállásba visszaengedni. Az ismertetett elrendezésnél kiemelendő az, hogy az átkapcsoló (sl, s2) elektromágneseinek mozgása nem függ össze elektromosan működő eszközök által és hogy az éppen működő elektromágnes az egész löket alatt gerjesztett állapotban marad akkor is, amikor a (cl) szabályozókar középállásba megy vissza. Ha az átkapcsolóelekromágnesek elektromos úton függnének össze, akkor azoknál nem volna kizárva az odaragadás lehetősége. Ennek folytán bekövetkezhetnék az, hogy a fékező ellenáram kimaradna és a gép megsérülhetne, mert nem állana meg kellő időben. Ennek elkerülése végett ez ismertetett berendezésnél a villamos kapcsolat helyett az elektromágnesek leszakítását a fönt leírt és (hl, h6)-tal jelölt készülék eszközli. Az ismertetett találmány főtárgyát egyrészt az a mechanikai kényszermozgású kapcsolat alkotja, amelyet a kiviteli példában egy (hl) himba létesít az átiktató kapcsolókarjai, illetve az ezeket kormányzó elektromágnesek között, másrészt pedig a (hl) himba, vagy egy más egyenlő szerepű készülék mozgásának átvitele az indító ellenállás (dl, d3) kapcsolóiba, amely átvitelt a bemutatott példában a (h2, h6) tolórúd eszközli. Ennek a mechanikai kényszermozgási kapcsolatnak a rendeltetése az, hogy a kapcsolás helyes sorrendjét és a kapcsolószerkezetek helyes beállítását , biztosítsa, dacára a kapcsolás gyors folyamatának. Ennél az elrendezésnél az átkapcsolónak egyik kapcsolókarja sem iktatható be anélkül, hogy a másik ki ne iktattassék, továbbá elő nem fordulhat az, hogy a mótor teljes fegy-