54063. lajstromszámú szabadalom • Termochemiai és mechanikai eljárás növényi textilrostok különválasztására, a gumianyag kifőzésére és a rostok fehérítésére, valamint állati rostok mosására és tisztítására

— 2 — hatásának tétettek ki. Hogy ezen a rostok­ban visszamaradó nyálkás anyagokat eltá­volíthassuk, a növényrostokat a fürdőből való kiemelésük után csekély nyomásnak vetjük alá. Ezen műveletet célszerűen a 2, ábrán föltüntetett (B) készüléken foganato­sítjuk, mimellett a gumianyagot a növényt összesajtoló hengerre irányított vízsugárral távolítjuk el. Ezen művelet után a növényt megszá­rítjuk és a használatos mechanikai eszkö­zökkel fölaprítjuk. Kender megmunkálása esetén azonban a kenderrostok közvetlenül a fürdő után szét­választhatok. akár nedves a kender, akár száraz és az imént említett összesajtolás nem szükséges. Ha a rostokat csupán el akarjuk válasz­tani a faanyagtól és nem akarjuk egyúttal föl is aprítani, szódabikarbóna aránya az oldatban 10 :1000 helyett 2 :1000 lehet. Ez esetben a rostokat szalagalakban nyer­jük, mely termék igen jól fölhasználható kötélgyártási célokra. A gumi kifőzése és a rostok fehérítése céljából a következőkép járunk el: A leirt eljárással vagy valamely más mű­velettel nyert rostokat újra egy fürdőbe helyezzük, amely a rostok elkülönítésére használt fürdőhöz hasonló és amely szóda­bikarbónának 10:1000 arányú oldatát tar­talmazza. A fürdőben való áztatás után pe­dig a rostokat két (B) henger között (3. ábra) sajtolásnak vetjük alá, oly célból, hogy a rostsejteket a bennök tartalma­zott gumianyagok nagy részétől megszaba­dítsuk. A rostokat azután több lecsapófürdőbe mártjuk, amely fürdők 10:1000 arányban kálciumkloridot tartalmazó vízből állnak, mimellett minden egyes fürdő után a ros­tokat tiszta vízben mossuk meg. Az egy­más után következő egyes fürdőkben a rostok nagyobbmérvű finomsága és fehér­sége éretik el. A fürdőket oly számban al­kalmazhatjuk egymás után, míg a kívánt finomságot elértük, mindamellett már két fürdő is elegendő, rendkívül fehér és sok­kal finomabb fonalak előállításához, mint amilyenek készítése arra gyakorlatilag le­hetséges. Ha a rostokat közvetlenül a növénynek a fürdőből való kivétele után nyerjük, mint például a kender esetében, a gumi kivá­lasztását célzó második fürdő fölösleges. Ilyenkor elegendő a növényt a hengerek és a lecsapófürdők hatásának tenni ki. Oly növények kezelése esetén, amelyek­nek rostkötegei egy áthatolhatatlan hár­tyával vannak befödve, a rostokat minde­nekelőtt a 2. ábrán rajzolt (A, B) gép se­gélyével csupasszá tegyük és a burkolatot széttörjük, azután pedig a rostokat a többi növényekhez hasonlóan a fürdők hatásának tesszük ki. Az utolsó lecsapófürdő után a rostokat közönséges friss vízben megmossuk, azután egy centrifugális vízelvonószerkezetbe he­lyezzük, amelyben a centrifugális erő ha­tása alatt a rostok további gumianyag­mennyiséget veszítenek el. Ennek megtör­téntével a rostokat megszárítjuk, minthogy azonban száradás közben, megkeményednek, egy a 3. ábrán látható (A) gép fogazott hen­gerei közé helyezzük, vagy pedig más, mái­használatban lévő szerkezet hatásának tesszük ki, amely a rostok puhítására alkalmas úgy, hogy ez utóbbiak visszanyerik lágyságukat és hajlékonyságukat. Állati rostok és pedig gyapjú mosása és selyem j tisztítása] céljából ¿ugyanolyan ter­mokémiaij fürdőt használunk, mint textil­növényeknél, nevezetesen szódabikarbóná­nak 10:1000 arányban való vizes oldatát. Selyem kezelése esetén a vizet forrponton kell tartanunk, míg gyapjúnál a víz hő­mérsékletét 50—60° C. között tartjuk. Úgy a selymet, mint a gyapjút a fürdőből való kimélés után egy vízelvonó készülék hatá­sának tesszük ki, amelyben elvesztik azon gyantás anyagok további mennyiségét, ame­lyek a fürdőben nem csapódtak le. Azután a gyapjút és selymet nem szárítjuk. A gumi kifőzése céljából való áztatás­nak, valamint a kicsapatásnak tartama mindennemű rostoknál kb. 10 perc, azonban hosszabb időtartam nincs semmiféle káros hatással a rostokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom