54027. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló szerkezet

ábra) vezetett függélyes (12) retesz tolható. Ezen retesz mozgatására a (13) járomban ágyazott vízszintes (16) csap körül forgatható (14) kar szolgál, melynek (17) bütyke a (12) retesz vízszintes (18) kivágásába fogódzik. A (14) karral a (20) függőkar van a (19) csap körül forgathatóan összekötve. Ezen (20) kar a (22) ellensúlyban végződik, míg (21) dudora a (7) mélyedésbe nyúlik (1. ábra). Ezen helyzetben a (12) retesz alsó lapja a (7) mélyedés fölső falsíkjával egy szintben van. A (20) kar a (7) mélyedés alsó falának (23) kivágásában van vezetve úgy, hogy a kar az 1. ábra baloldala felé kilendíthető, mikor is a (21) dúdor a (7) mélyedésből távozik és a (12) retesz a (20) kar súlyának hatása alatt lesiilyedhet. A (14) kar a (24) fogantyúnál fogva kívülről működtethető, fölfelé való mozgásában az (1) fejrészhez erősített (25) kengyel határolja. Az (1) fejrész a (26) tölcsérben végződik, mely egyoldalt a (27) mélyedéssel van ellátva (3. ábra). A (9) szarv a (28) csukló körül ezen mélyedésbe forgatható, amint az a 3. ábrán pontvonallal jelezve van. A (9) szarv mozgatható végének két határhelyzetében való biztosítására, ezen rész két (29, 30) nyúlvánnyal bír, melyek közé a szarv működő helyzetében az (1) fejrész megfelelő nyílásában vezetett függélyes (31) retesz illeszkedik és a szarv mozgatását meggátolja. Ha ezt be akarjuk forgatni, akkor a (31) reteszt (32) fenéklapjánál fogva fölnyomjuk, mikor is a retesz (33) kivágása a {29, 30) nyúlványokkal szembe kerül, és a beforgatást megengedi. A szarv beforgatott véghelyzetében a retesz ismét leesik és a visszaforgatást meggátolja. Ezen szerkezet működtetési módja a következő : Az összekapcsolandó kocsik kapcsolóit az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe kell hozni. Összekapcsoláskor a (26) tölcsérek a (9) szarvak (11) végeit kölcsönösen vezetik úgy, hogy ezek a szomszédos kapcsoló (7) mélyedésébe jutnak. A szarvak fölületét célszerű mindenütt lekerekíteni, hogy egymás mellett akadálytalanul elcsúszhassanak. A (7) mélyedésben a szarv (11) vége a (21) | dúdorba ütközik és a (20) kart kilendíti úgy, hogy a (21) dúdor a (23) kivágásba esik, a (12) retesz pedig a szarvnak most alatta lévő (10) furatán át a (7) mélyedés fenekének (15) furatába hull. Ez mindkét kocsin egyszerre megy végbe és ezzel a kapcsolás megtörtént. A (26) tölcsérek peremei ekkor födik egymást (4. ábra). Szétkapcsolás céljából a (24) fogantyút megemeljük, mire a (12) retesz a szarv (10) furatából kiemelkedik és a (21) dúdor talpával a szarv (11) végnyúlványára fekszik úgy, hogy a (12) retesz vissza nem hullhat. Ekkor a kocsik egymástól eltávolíthatók. Mikor a szarv a (7) fészket elhagyta, a (21) ' dúdor a (22) súly hatása folytán abba be! illeszkedik, vagyis a szerkezet ismét az 1. J ábra szerinti helyzetben lesz és más járművel újból kapcsolható. Amint látjuk a kapcsoláshoz az egyik kocsi szarva is elegendő és a másiké bátran maradhat a tölcsér (27) mélyedésében. Az 5—7. ábrákon' föltüntetett kiviteli alaknál az (1) fejrészt a (4) vonórúddal a (3) csap köti össze, amelynek a vonórúdban kiképezett csaplyukban nagyobb játéka van. Az (1) fejrész (2) fülei a kocsi (34) fejgerendáján hatolnak át és a (35) csészére támaszkodnak, amelybe a (36) tekercsrúgó alapja van befogva. Ezen rúgó másik vége a (34) gerenda (38) kengyeléhez illeszkedő (37) tárcsához támaszkodik. A (4) vonórúdra a (37) tárcsa megtámasztására szolgáló (39) csavaranya van csavarolva. A vonórúd különben'a (35) süvegen, (36) rúgón és (37) tárcsán szabadon hatol át. Ha a kapcsoló szerkezetre kifelé húzó erő gyakorol hatást, akkor a (36) rúgó a (35) süveg és (37) tárcsa között összenyomódik. Ha pedig a kapcsoló szerkezetre a kocsi felé irányuló nyomóerő hat, akkor a (2) fülek a (35) süveget nyomják be és a rúgó szintén Összenyomatik. Ha a kapcsolószerkezet oldalt (pl. a 6. ábrán rajzolt nyíl irányában lendíttetik ki, akkor a (2) fülek (40) sarkai körül fordul el, mimellett a rúgó sziutén összenyomatik. A szerkezet a (3) csap körül a függélyes síkban is kilendít-