54013. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fémgőzlámpa

dik áramhozzávezetés is elrendezhető, mimellett a főáram az anódába és a katódába vezettetik, ezenkívül pedig a katóda és az anóda közelében lévő elektróda egy induktor szekunder tekercsének végeivel van összekötve. Az induktornak az elektróda és a katóda között való elektromos kisülései által azután az anóda és a katóda között áramáthaladást közvetítünk és a lámpát meggyujtjuk. A csatolt rajzon az elektromos fémgőzlámpának példaképem kiviteli alakjai metszetben vannak föltüntetve. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a nehezen olvadó üvegből álló (1) cső alsó vége golyó gyanánt van kiképezve, vagy a (2) edénybe van behelyezve. Az (1) cső elzárása a fémötvözetet fogadja be, melyet az elektromosáram izzó gőzzé alakít át. Az (1) cső a tetszésszerint kiképezett (3) üveggolyóban alkalmas módon van fogvatartva. Az (1) csőben a nehezen olvadó anyagból álló (4) anóda van elrendezve, mely önsúlyánál fogva a fémötvözetre fekszik és az (5) fémpálcán van megerősítve; az utóbbinak fölső vége a (6) vasmagot tartja. A (6) vasmag a fölső golyónak szűkített (7) részébe nyúlik. A szűkített (7) részre a (8) tekercs van föltolva, mely az áram zárásánál gerjesztetik és így a (6) vasmagot behúzza. Ezáltal az anóda a fémötvözetről fölemeltetik és a fényív, valamint a világítófémgőz képeztetik. Emellett az áram (9)-nél lép be a lámpába és a (10) karon át az (5) fémpálcához kerül, hogy a fölemelt anódáról a katódára ugorjon át és innét a (8) tekercshez vegye útját, amelyből az áramforráshoz visszatér. Az (5) fémpálca a (11) tömítésben van vezetve. Az (5) pálcán továbbá a (12) perem van elrendezve, mely tömített elzárás létesítésére szorosan az átvezetési helyhez fekszik, mihelyt az anóda legmagasabb helyzetben van. Az (1) cső belsejének, egy része oly anyaggal lehet bevonva, mely magas hőmérséklet mellett elektrónokat képez, mint pl. egy alkalikus földfém oxydja, Ca 0, Ba 0 vagy Sr 0, vagy más alkalmas anyag. Ezáltal elérjük, hogy a lámpa fényét növeljük és továbbá, hogy a fényív nagy hosszúság mellett sem szakad el. Az izzásnál elektrónokat kisugárzó anyagok a fémgőzlámpák részére gyujtószerkezetek gyanánt ia használhatók eredményesen és egy ily lámpa példaképen a 2. ábrán van föltüntetve. Ez az ábra a fémgőzlámpa legegyszerűbb typusát mutatja, melynek (13) katódája szilárd ötvözetből vagy szilárd fémből áll, a légüres (14) üvegtartányban van elhelyezve és melynek (15) anódája vas- vagy szénpálcából képeztetik. E lámpánál a (13) katóda közelében, két áramhozzávezetés között a (16) fűtőtest van elhelyezve, mely teljesen, vagy fölületén oly anyagból áll, mely alkalikus földfém oxydjából képeztetik, mint pl. kalciumoxyd, bariumoxyd, strontiumoxyd vagy hasonló. Ha az anódától a katóda felé haladó áramot bekapcsoljuk, akkor a (16) fűtőtest a hevítésnél negaűv elektrónok áramát adja, miáltal a fényívnek az anóda és katóda között való képezését közvetítjük. Mihelyt a lámpa ég, a (16) test fűtőáramát kikapcsoljuk. Ha az ízzótest fűtőárama a főáram elágaztatása által képeztetik, akkor a kikapcsolás egy a főáramban fekvő kis elektromágnes segélyével önműködően, vagy más alkalmas módon történik. Azonban oly gyújtókészülék is alkalmazható, mint amilyen a 3. ábrán van példaképen föltüntetve. A (14) kvarcüvegtestben a szilárd (13) katóda van elrendezve, míg a (15) anóda vas- vagy szónpálcából képeztetik vagy más anyagból is állhat. A (15) anóda közelében a (17) elektróda van elrendezve. A gyújtásnak az áram bekapcsolásánál önműködően kell történnie. Ezt induktor által érjük el, melynél a (18) vasmag és a (19) primértekercs között még a (20) tekercs van elrendezve, mely a világítási áramkörbe van bekapcsolva. A rajzon a világítási áramkör eredményvonallal van jelölve. A (19) primértekercs (24) áramköre a (23) világítási áramkörből van le-