53991. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás hajlékony anyagnak gumiból vagy hasonlóból való előállítására

A masszának lappá hengerlése közben a fonaldarabkák bizonyos mértékben a hengerlés irányában rendeződnek el, miáltal a lemeznek ebbe az iránybaü kisebb lesz a rugalmassága és nagyobb a nyírószilárdsága. Előnyösnek mutatkozik szíjaknak ilyen irányban való vágása, hogy ezt a maximális szilárdságot hasznosítsuk. Azonban más célra, pl. jármüábröncsokhoz célszerűbb több rétegnek olymódon való elrendezése, hogy a különböző rétegek hengerlési iránya egymásra merőlegesen fusson. A. kívánt méretre, vagy alakba hozott tárgyakat azután valamely ismert alkalmas módon megszárítjuk, vagy vulkanizáljuk. A fönt leírt fonaldarabok alkalmazása lehetővé teszi az anyag szilárdságának nagy mértékben való HÖvelését, valamint pamutnak gumihoz vagy hasonlóhoz eddiginél sokkal nagyobb arányban való keverését. Nehéz jármű-abroncsokhoz célszerűnek mutatkozik 20%-os pamutfonál 80%-os gumi; arány, noha a pamut mennyisége az esetleg alkalmazott gumikeverék természetétől függően egész 30%-ig fokozható. Szíjakhoz ós a gumikereskedelemben «insertion». (betét) néven ismeretes kelmét pótló közönséges kelméhez, nemkülönben a lábbelitalphoz és hasonló árukhoz körülbelül ugyanez az arány alkalmazható. Öblítőszelephez és. oly árukhoz, melyeknél rövid, vastag méret mellett hajlékonyság kívántatik meg, előnyösebb lesz kevesebb, mondjuk 5—10% pamut alkalmazása, míg kemény tárgyakhoz, melyek a vulkánit alkalmazását kívánnák, 70% pamut is alkalmazható. Minthogy a gumiba helyezett fonal fölülete kisebb, mint a laza vagy sodratlan rostok alkalmazása esetén^ a gumi rugál- f»as tulajdonsága megmarad és az anyag hajlító igénybevétel alatti szakadásának lehetősége csökken. Azonfölül minthogy a rostok tömötten vannak összesodorva, az eredő nyúlószilárdság nagy mértékben nö-2 -vekedik. Továbbá, mivel a hajlékony anyag nagyobb nyúlóazilárdságú, bármely adott célra kisebb vastagságban is használható és ennélfogva az a nyomás, amelynek valamely szíj külsején a rétegek alá vannak vetve, csökken, szintúgy a törékenység mérve is. Azonkívül az anyag hidegebb marad, ha folytonosan változó hajlító nyomásnak van alávetve, mint pl. á jármű-abroncsok, vagy tranzmisszió-szijak. Oly esetekben, mikor az anyagot légabroncsok gyártására használjuk, egy vagy több kanavászréteggel kombinálhatjuk, amely pl. az abroncsnak, vagy abroncs-burok belső fölületén rendezhető el és az abroncs zegzugos széleia a külső oldalra hozható. Nagy előnye ennek az anyagnak az «insertió» fölött, hogy minden kivánt alakra formálható anélkül, hogy az anyag nyúlészilárdságát befolyásolná. Ennek oka az anyag természetében rejlik, amennyibea megengedi, hogy a. fonalak a vukanizálás j folyamata alatt a hajlító igénybevételhez j alkalmazkodjanak, azok a fonalak ugyanis,, amelyek a legnagyobb feszültséget szenvedik, vagyis azok, amelyek hajlítás alkalmával a külső oldalon vannak, feszültségüket a gumin való keresztülhuzás által a vulkanizálás alatt csökkentik, míg a kanavászbetétű áruknál ez lehetetlen, mert a kanavász belső oldala ráncossá válik, a külső oldala pedig mód fölött igénybe van véve. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás hajlékony anyagnak gumiból vagy hasonlóból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a rostokból sűrűn sodrott rövid fonalakat, gumipéppel vagy vulkanizálásra alkalmas más hasonló képlékeny masszával bensőleg összekeverjük, a keverés után a kívánt formákba hozzuk és az anyagot azután vulkáni^ záljuk. Fallas részvénytársaság nyomdija Budapwtcn.