53939. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy energia változásoktól függően történő előidézésére

i Megjelent 1911. évi november hé 9-én. MAGY. gjjjgs KIR. SZABADALMI Uh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53989. szám. vil/g. OSZTÁLY. Berendezés nagy energiaváltozásoknak kisebb energiaváltozásoktól függően történő előidézésére. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 4-ike. Találmányunk tárgya berendezés nagy energiaváltozásoknak kisebb energiaváltozásóktól függően történő előidézésére, melynél a nagy energiaváltozások a kisebb energiaváltozásokkal bizonyos tekintetben arányosak. Ily berendezések a közönséges relaiskkel szemben, melyeknél a kisebb energiaváltozások által előidézett nagyobb energiaváltozások az előbbiekkel meghatározott viszonyban nincsenek kvantitatív relaisknek nevezhetők. Ez a berendezés főleg szikra telegrafián ál alkalmazható a megérkező hullámok erősísítésére, továbbá a telefonáramok, kábel telegrafiánál a telegrafáló áramok, távolba jelző berendezéseknél, gépeknek távolból történő szabályozásánál stb. pedig az áramhatások erősítésére. Találmányunk szerint a nagy energiaváltozások előidézésére az úgynevezett sugárzóáramok szolgálnak, melyek erősségét a kis primér energiaváltozások által befolyásolt mágneses mező változtatja. Sugárzóáram alatt valamely ritkított gázban lefolyó oly áramátmenetet értünk, melynél az áramerősség nem elég nagy a kathoda anyagának elpárologtatására úgy, hogy ez az áramvezetésben részt nem vesz. Fényív csak akkor keletkezik, mikor az áram a katóda anyágát elpárologtatja. A sugárzó áramot állandóan kísérő jelenség a katóda-sugarak. A katóda-sugarak viszik a sugárzóáram egy részét és ezek az egész sugárzóáramnak elektromos és mágneses hatások által legkönnyebben befolyásolható része. Találmányunknál azonban közvetlenül az egész sugárzóáram energiáját és nemcsak a kathod sugarak helyzetét és irányát befolyásoljuk a mágneses mező által. Különösen egyszerű berendezés látható az 1. ábrán, hol a minden oldal felől zárt üvegcső, mely erősen megritkított gázzal van töltve, (b) a katóda, (c) az áramforrás, (d) az anóda, (e) az elektróda és áramforrás között alkalmazott összekötő vezeték és (a) a fölvevő készülék, pl. telefon. Ezek az elemek alkotják a szekundér áramkört. A primér áramkör a (b) katódával konaxiális (f) csévéből és a (p) jeladóból áll, mely pl. váltakozó áramforrás lehet, továbbá a (p) és (f) között lévő (r) áramvezetékből áll. Az áramvezeték pontozva van ábrázolva annak jelzésére, hogy a jeladó nagy távolságban lehet. Ha az (f) cséve árammentes, a (b) katódától kiinduló (k) katódsugarak a katóda