53935. lajstromszámú szabadalom • Érmeosztályozó gép

Megjelent 1911. évi november hó 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58935. szám. VII/f. OSZTÁLY. Érmeosztályozó gép. PULCH & CIE. G. M. B. H. CÉG R/M BENDORFBAN. A bejelentés napja 1911 február hó 4-ike. Elsőbbsége 1910 február hó 5-ike. Jelen találmány tárgya berendezés, mely­nek segítségével nagyobb mennyiségű rendezetlen érmét nagyság és értékszerint egymástól el lehet választani és elkülönítve külön tartályokba lehet gyűjteni. Az érmék alkalmas berendezés által úgy vezettetnek egy csőhöz, hogy laposan egy­másra rétegeződnek. Ezen cső alsó részé­ből az érmék nyílásokkal ellátott forgó ko­rong által vétetnek át és mindaddig vitet­nek tovább, míg mindegyik érem az alap­lemezben lévő nyíláson át egy neki szánt tartályba hullott. Ezen munkánál leginkább a nehezen ke­zelhető váltópénz jön tekintetbe, miért is a rajzban ezt vettük töl példakép. A mellékelt rajzban az 1. ábrán a 3. ábra A—B vonala szerint vett metszet, a 2. ábrán a 3. ábra C—D vonala szerint vett metszet, a 3. ábrán fölülnézet látható; a 4. ábrán a fölső forgó korong nyílásai, valamint az alatta lévő helytálló alaplemez nyílásai láthatók. Az osztályozás munkája a következőkép megy végbe: Az (a) csatornán át a rendezetlen érmék a függélyes (b) csőbe egymás fölé rétegez­tetnek. A legalsó érme mindenkor a körül­forgó (c) korongnak a cső torkolata mellett a nyíl irányában ép elhaladó egyenlő nyí­lásainak egyikén át a korong alatt lévő helytálló (f) alaplemezre hull; a (c) koron­got célszerűen az (e) kúpkerékpár útján forgattyúval hajtjuk. Az érme ezután a nyílások külső (2) szélétől azoknak belső (1) széléhez tolatik; ezen helyzetben körben továbbvitetik és az alaplemeznek köralakban elrendezett párhuzamos szélek­kel ellátott (g) nyílásai fölé tolatik, míg azok egyikén egy aláhelyezett tartályba esik bele. Ily módon az egyenlő nagyságú ér­mék valamennyien egy és ugyanazon tar­tályban gyűlnek össze. A körülforgó korongban lévő (d) nyílá­soknak alakja egyedül a lényeges. Vala­mennyi nyílás belső (1) széle egy körvona­lon fekszik, melynek középpontja a korongé­val azonoe. Az (1) szél felé hajló (2) szél által a tetszőleges nagyságú érme állandóan a belső (1) szélre tolatik, ami által a külön­féle érmék szemben lévő külső széle pon­tosan a meghatározott körvonalon vezet­tetik. Lényegesen különböző átmérővel biró ér­méknél a nyílás ékalakja elegendő volna, mert az érmék külső széle a (g) nyílásokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom