53926. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

7 mét ama helyzetben vannak, amelyben munka kezdetén voltak és a fúrók ismét behatolnak a sziklába, míg bizonyos mélységet el nem értek. Az egy fúrócsoporttá egyesített párhuzamos fúrók egymástól való távolsága valamivel nagyobb, mint a fúrók által előállított furatok átmérőjének kétszerese, a fúrók oldalirányú elmozdulása pedig eme távolság felével egyenlő. A fúrók első elmozdulásánál létesített lyukak között a fúrószánok oldalirányú elmozdulása után újabb, az első lyukakkal egy vonalba és egymástól egyenlő távolfekvő lyukak létesülnek, tehát oly lyuksorozat keletkezik, melyek lyukait vékony közfalak választják el egymástól. Mikor a fúrók második elmozdulásuk befejezte után ismét eredeti állásukba térnek vissza, a (91) tengely a föntebb leírt módon negyedfordulatot végez, evvel az (55) szelepeket átállítja és lehetővé teszi, hogy a szánok az asztalon eredeti állásukba térjenek vissza. A (33) könyök ez alatt a 18. ábrán látható helyzetében marad, minthogy íí (40) rúd a bütykösrúd külső fölületén mozog, tehát nem változtatja meg ama részek helyzetét, melyeken föl van függesztve) csakis akkor, mikor a (42) rúd mélyedésébe lép be, mintáz a 11. ábrán pontozva látható. A (91) tengely második elfordulásánál a (98) emelő a (95) excenter kerületének központi részére fekszik ós így a két (77) és (78) szelepet átállítja, melyek a (25) fővezeték és a (75) tartály között a kapcsolatot zárják és lehetővé teszik, hogy a tartályban lévő levegő a (71) hengernek a (70) dugattyúk között lévő terébe áramoljon, minek következtében ezek a dugattyúk egymástól távolodnak úgy, hogy a (69) karok <72) villás végei az (57) csavarmeneteibe befogódzanak, a (64) karok félköralakú (66) toldatai pedig ugyanekkor kilépnek a (4) oszlopok gyűrűhornyaiból, melyekbe a fúrók működése közben befogództak, hogy a (6) asztalok függélyes előmozdulásait meggátolják. Annak következtében, hogy a (72) villavégek a fúrógép egész működtetése alatt a (63) mótor által lassan forgatott (57) csavarba befogódznak, a (6) asztallapok a motor forgásirányának megfelelően lassan emelkednek vagy sülyednek. Mikor a (70) dugattyúk kifelé löketük végpontjába elérkeztek az ezek mozgását előidéző levegő a (81) nyílásokon át elszáll, a dugattyúkkal kapcsolt berendezések részei azonban az előbbi állásukban maradnak, mert a (64) karok (66) nyújtványai a (4) oszlopok ép részeire fekszenek, de amint a nyújtványnk az oszlopok következő (4a) gyűrűhornyait elérik, a (73) rugók hatása alatt ezekbe becsappannak és a villavégek egyidejűleg kikapcsolódnak az (57) csavar meneteiből. Mialatt a (64) emelő be- és kifelé mozog, (8. ábra) a (105) kilincs a (101) emelő (104) karjába fogódzik, mint azt előbb leírtuk, mi azt idézi elő, hogy ugyanekkor, mikor az emelők (66) nyújtványai a (4) oszlopok gyűrűhornyaiba belépnek, a (42) rúd is hosszanti irányban eltolódik és a 15. ábrán látható helyzetbe jut, minek következtében a fölső fölületének (48) lejtős fölületei a (40) rudak végeivel kapcsolódnak, ezek megemelkednek és a velük kapcsolt szelepeket a 16. ábrán látható helyzetbe állítják. A gép összes részei — a (77) és (78) szelepek kivételével — most már újból ama helyzetben vannak, mint a fúrási munka megkezdésénél, de eme szelepek is visszatérnek eredeti helyzetükbe, mikor a (87) tengely következő elfordulását végzi, hogy a fúrószánok oldalirányban eltolódjanak. Az oszlopok (4a) gyűrűhornyai között lévő távolság és ennek megfelelően az asztalok függélyes elmozdulásának hossza a fúrószánok oldalirányú elmozdulásának hoszszával egyenlő úgy, hogy a második furatsort az első sortól csak vékony közfalak választják el és a furatok elkészülte után az egész áttörendő keresztmetszet lépszerűen egymásmellé sorakozó sejtekből áll, melyeket kalapácsütésekkel vagy ékek beverésével könnyen el lehet távolítani. Hogy az asztalok eredeti állásukba térjenek vissza, mikor elmozdulásuk végpont-