53926. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

7 mét ama helyzetben vannak, amelyben munka kezdetén voltak és a fúrók ismét behatolnak a sziklába, míg bizonyos mély­séget el nem értek. Az egy fúrócsoporttá egyesített párhuza­mos fúrók egymástól való távolsága vala­mivel nagyobb, mint a fúrók által előállí­tott furatok átmérőjének kétszerese, a fú­rók oldalirányú elmozdulása pedig eme tá­volság felével egyenlő. A fúrók első elmoz­dulásánál létesített lyukak között a fúró­szánok oldalirányú elmozdulása után újabb, az első lyukakkal egy vonalba és egymás­tól egyenlő távolfekvő lyukak létesülnek, tehát oly lyuksorozat keletkezik, melyek lyukait vékony közfalak választják el egy­mástól. Mikor a fúrók második elmozdulásuk be­fejezte után ismét eredeti állásukba térnek vissza, a (91) tengely a föntebb leírt módon negyedfordulatot végez, evvel az (55) sze­lepeket átállítja és lehetővé teszi, hogy a szánok az asztalon eredeti állásukba térje­nek vissza. A (33) könyök ez alatt a 18. ábrán látható helyzetében marad, minthogy íí (40) rúd a bütykösrúd külső fölületén mozog, tehát nem változtatja meg ama ré­szek helyzetét, melyeken föl van függesztve) csakis akkor, mikor a (42) rúd mélyedésébe lép be, mintáz a 11. ábrán pontozva látható. A (91) tengely második elfordulásánál a (98) emelő a (95) excenter kerületének köz­ponti részére fekszik ós így a két (77) és (78) szelepet átállítja, melyek a (25) főve­zeték és a (75) tartály között a kapcsolatot zárják és lehetővé teszik, hogy a tartály­ban lévő levegő a (71) hengernek a (70) dugattyúk között lévő terébe áramoljon, minek következtében ezek a dugattyúk egy­mástól távolodnak úgy, hogy a (69) karok <72) villás végei az (57) csavarmeneteibe befogódzanak, a (64) karok félköralakú (66) toldatai pedig ugyanekkor kilépnek a (4) oszlopok gyűrűhornyaiból, melyekbe a fú­rók működése közben befogództak, hogy a (6) asztalok függélyes előmozdulásait meg­gátolják. Annak következtében, hogy a (72) villa­végek a fúrógép egész működtetése alatt a (63) mótor által lassan forgatott (57) csa­varba befogódznak, a (6) asztallapok a mo­tor forgásirányának megfelelően lassan emelkednek vagy sülyednek. Mikor a (70) dugattyúk kifelé löketük vég­pontjába elérkeztek az ezek mozgását előidéző levegő a (81) nyílásokon át elszáll, a du­gattyúkkal kapcsolt berendezések részei azonban az előbbi állásukban maradnak, mert a (64) karok (66) nyújtványai a (4) oszlopok ép részeire fekszenek, de amint a nyújtványnk az oszlopok következő (4a) gyűrűhornyait elérik, a (73) rugók hatása alatt ezekbe becsappannak és a villavégek egyidejűleg kikapcsolódnak az (57) csavar meneteiből. Mialatt a (64) emelő be- és kifelé mozog, (8. ábra) a (105) kilincs a (101) emelő (104) karjába fogódzik, mint azt előbb leírtuk, mi azt idézi elő, hogy ugyanekkor, mikor az emelők (66) nyújtványai a (4) oszlopok gyűrűhornyaiba belépnek, a (42) rúd is hosszanti irányban eltolódik és a 15. ábrán látható helyzetbe jut, minek következtében a fölső fölületének (48) lejtős fölületei a (40) rudak végeivel kapcsolódnak, ezek megemelkednek és a velük kapcsolt sze­lepeket a 16. ábrán látható helyzetbe ál­lítják. A gép összes részei — a (77) és (78) szelepek kivételével — most már újból ama helyzetben vannak, mint a fúrási munka megkezdésénél, de eme szelepek is vissza­térnek eredeti helyzetükbe, mikor a (87) tengely következő elfordulását végzi, hogy a fúrószánok oldalirányban eltolódjanak. Az oszlopok (4a) gyűrűhornyai között lévő távolság és ennek megfelelően az asz­talok függélyes elmozdulásának hossza a fúrószánok oldalirányú elmozdulásának hosz­szával egyenlő úgy, hogy a második furat­sort az első sortól csak vékony közfalak választják el és a furatok elkészülte után az egész áttörendő keresztmetszet lépsze­rűen egymásmellé sorakozó sejtekből áll, melyeket kalapácsütésekkel vagy ékek be­verésével könnyen el lehet távolítani. Hogy az asztalok eredeti állásukba tér­jenek vissza, mikor elmozdulásuk végpont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom