53921. lajstromszámú szabadalom • Fékszerkezet a munkadarabnak a hengerek közé való betolására szolgáló feszítőművel bíró hajtószerkezettel ellátott zarándokjárású hengerművek számára

Bek voltak mindkét fékező elemet alkalmazni. Mindamellett ezen hengerműveknél még mindig igén kívánatos az ütközőnek kiküszöbölése, mivel az azzal összekötött nehéz üllő sok helyet foglal el és a hengerműnek hozzáférhetőségét rendkívül csökkenti. Mindezen hátrányok a jelen találmány tárgyánál azáltal vannak teljesen kiküszöbölve, hogy annál a magrudazattal egy folyadékfék van összekötve. Minthogy a cseppfolyós testek, mint pld. a víz, a glicerin stb. majdnem teljesen összenyomhatatlanok, a folyadékfékek — amint azt beható kísérletek mutatták — akként képezhetők ki, hogy nemcsak a feszítőmű segélyével, a munkadarabbal együtt előrehajtott magrudazatnak gyorsulása szüntettetik be fokozatosan és egészen, hanem hogy a munkadarab a behatási állásba jutván, azt mégis tartja és így a hengerek megmunkáló fölületeinek a kellő módon vettetik alá anélkül, hogy a rudazat visszajárna. Az ily fékeket lehetne ugyan a nehéz lövegtalpaknál használatos fékek módjára szerkeszteni, csakhogy a tapasztalat azt mutatta, liogy a gyorsan ismétlődő fékezés folytán a fékfolyadék csakhamar oly nagy mértékben hevül föl, hogy gőzfejlődés történik, amikor is kellő fékező hatás többé nem várható. Ezen hátrány kiküszöbölése céljából egyrészt eléggé nagy folyadékmennyiségről, másrészt annak lehűtéséről kell gondoskodni. Előnyös ezen célból a fékkel oly tartályt összekötni, melybe a fékfolyadék a fékezés alkalmával betódulni és az abban lévő hidegebb folyadékkal keveredni képes, amikor is azután a kihengerléskor friss folyadék áramlik a fékhengerbe úgy, hogy a hengerlések közben a fékfolyadék folytonosan kering és így annak káros fölhevülése meggátoltatik. A készlettartály továbbá egy külön hűtő készüléknek, pld. egy hideg víztől átjárt kígyós csőnek beépítését is teszi lehetővé, mely készülék a folyadék hőfokát szabályozza. Ha a készlettartályt akként képezzük ki, hogy a folyadék magát a fékhengert is egészen körülveszi, akkor a hengerben fejlődő hő a fékfolyadékkal közöltetik úgy, hogy a féknek minden káros fölhevülése biztosan meggátoltatik. Általában véve csak magas forrponttal biró folyadékokat szabad használni, nehogy káros gőzfejlődés történjék. Minthogy azonban az ily folyadékoknak, pld. a glicerinnek folyékonysági foka is a hőmérséklettől függ, a hőmérséklet szabályozása a fék jó működésének főkelléke. A kísérletek azt mutatták, hogy mindezen elővigyázati intézkedéseknek megtételénél az ütköző még igen nagy (800 m/m.-nyi és ennél nagyobb átmérővel biró csövek megmunkálására szolgáló) zarádokjárású hengerműveknél) is egészen nélkülözhetővé válik. Tényleg azonban ajánlatos ütközőről gondoskodni, mely azonban a találmány tárgyánál már csak a biztonság kedvéért és mindenekelőtt oly célból rendeztetik el, hogy a hengerlési műveletet ellenőrizhessük. A féket akként állítjuk be, hogy megfelelő előremenesztésnél a munkadarab az ütköíőt egyáltalján ne is érje. Ha ez mégis megtörténnék, ez annak a jele, hogy az előremenesztést késleltetnünk kell. Ehhez képest a találmány tárgyának alkalmazásánál ütköző gyanánt mindössze egy vékony gyűrű vagy hasonló szerkezeti elem szolgál, mely a hengermű állványával szilárdan van összekötve. A kísérletek azt mutatták, hogy a találmány tárgyát képező fékkel ellátott, akáv a legnagyobb méretekkel bíró zarándokjárású hengermű is majdnem zajtalanul működik, ha magára a munkadarab betolá' sára az ismert módon szerkesztett levegős feszítő műveket használjuk. A mellékelt rajzban egy, a találmány tárgyát képező fékszerkezetnek egy foganatosítási alakjával ellátott zarándokjárású hengermű van vázlatos hosszmetszetben föltüntetve. Az egyenesen vezetett (f) magrudazattal a folyadékféknek (a) dugattyúja van összekötve, mely a kúpos (al) résszel bír és az ezáltal létesített vékonyabb (a2) részben végződik. Az (a2) dugattyúvég az előremozgás vége felé a (g) fékhengernek szűkebb részébe hatol, mely fékhenger az (i, il) nyílások útján a fékező folyadék (k)