53918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok szárítására, gőzölésére, zsírtalanítására, enyvtelenítésére

induló folyadék növekvő térfoglalásának megfelelőleg a visszacsapó szelepen át a fűtőköpenyből, ill. az ezen alkalmazott szállócsőből levegő nyomatik ki. Máafelől azonban kívülről befelé levegő nem hatolhat be és ha a fűtőköpeny újra kihűl, úgy annak belsejében természetszerűleg légür áll be, mely meg is marad. Ezen a fűtő-Jköpenyben és a szállócsőben lévő légür a berendezés gazdaságosságára vonatkozólag nagy jelentőségű. A berendezésnek újra való használatánál a fűtés a könnyebb forrás miatt megkönnyíttetik, másfelől azonban a fűtőköpenynek szigetelő és hőmegtartási képessége jelentékenyen emeltetik, azaz midőn a tüzelés le van állítva, egy ilyen vákuum létrehozására berendezett fűtőköpeny a berendezésnek sokkal további melegen tartását biztosítja, mint midőn a fűtőköpeny teljesen el van zárva, tehát abban állandóan levegő van. Ehhez még az is járul hozzá, hogy a forralt folyadék sokkal tovább tartatik meg egyenletes jó minőségében, mintha levegővel volna érintkezésben. Minthogy forraló folyadéknak főképpen olajat használunk, így az olajnak hosszabb alkalmazhatósága folytán az üzemköltségek is csökkennek. A berendezés munkaképessége továbbá azáltal is növelhető, hogy annak működő belső terét oly készülékkel látjuk el, melynek segélyével a berendezés belsejében légritkítás idézhető elő, miáltal a berendezésbe vezetett anyagok előkészítése és földolgozása megkönnyíttetik. A berendezés működésének gyorsítására és olcsóbbá tételére szolgáld ezen módszerekhez tartozik továbbá az is. hogy a tüzelő gázokat lehetőleg intenzív módon hagyjuk a berendezésre behatni. A fűtőgázok két huzatban haladnak, mimellett a fűtőköpenyt hosszanti irányban érintik. A gázok azonban nem az említett két huzat síkjában térnek vissza, hanem közbülső huzat van elrendezve, mely a berendezést a ke^ rület irányában övezi körül, tehát az utóbbi száméra fölülről is ad le meleget. Kitűnt, hogy a tüzelés ilyképpen aránylag kicsiny lehet és a készüléknek még is gyors működését teszi lehetővé. A mellékelt rajzon a találmánybeli berendezés foganatosítási példája van feltüntetve, nevezetesen az 1. ábra hosszmetszet, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti harántmetszete, a 3. ábra a C—D vonal szerinti metszet a P nyíl irányában nézve, végre a 4. ábra egy változatot tüntet föl. A kazánalakú (1) tartály belsejében (2) keresztalakú verő van alkalmazva, mely két karkeresztből és összekötő U-vasakból áll, mely utóbbiak sugár irányt elrendezett (B) verőszárnyakat viselnek. A (4) és (5) tengetyvégek a födelekben vannak ágyazva és a hajtás az (5) tengely vég útján a (7) laza és szilárd szíjdobokról a (6) fogaskerék áttétel útján a verőkeresztre vitetik át. (8) a kezelt anyag számára szolgáló levezető csonka, (9) a bevezető nyílás, (10) egy gőz be-, ill. kivezetőcsonka. Az (1) tartály legnagyobb része körül a (11) kettősköpeny van elrendezve, mely célszerűen olajjal, glicerinnel, vagy más alkalmas anyaggal van megtöltve. Ez utóbbiból a (12) szállócső vezet a (13) edényhez, mely (14) lefolyató csővel és (15) visszacsapó szeleppel van ellátva. A (11) kettősköpenyen továbbá (16) szellőztető csavar van alkalmazva. A (13) tartályból a (16) szellőztető csavar nyitása után a fűtőköpeny olajjal vagy más megfelelő anyaggal töltetik meg. A fűtőköpeay alatt halad a két (17) és (18) tüzelési huzat, melyek közül az előbbi a (19) tüzelésből indul ki. A két huzat az (l) kazán köré fektetett (20) gyűrűcsatorna útján vannak egymással összekötve (1. a 2. ábrát).. A berendezés használatánál, ill. a tüzelés megindítása után a fűtőköpenyben lévő folyadék forrni kezd, kitágul és a (12) csövön és a (15) visszacsapó szelepen át a fűtőköpeayben tartalmazott levegőt kihajtja. Feszültség emelkedés tehát nem következik be éa ilyképpen a folyadék gyors forrását már az első tüzelésnél elérjük.