53902. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

_ 5 -tetett két rúgó (1. ábra) alkalmazása előnyö­sebb; a rugóknak külső támasztéka a beállító csavarokat befogadó (elO) kengyel. Ez esetben mindegyik rúgó oly módon van elrendezve, hogy nyomását a csúsztatható tűzálló (ell) darab közvetítése által gyakorolja, mely darab az összekötő (e2) elemmel az ellen­állás mindegyik csoportjának középtengelye hosszában érintkezik. Ha a csúsztatható (el2) szénrudat alkalmazzuk, melyet az összekötő elemmel és a szénrúd és főáram­kör között mellékáramkörbe iktatott (el3) voltmérővel vagy voltmérőkkel kapcsol­hatunk össze egyszerre és bármely időben megállapíthatjuk, hogy az energia mennyi­sége az ellenállás mindkét csoportjában egyenlő-e és ha nem, az illető csoport elektromos ellenállása a másik csoportéval a rúgófeszültség egyszerű beállítása által egyenlővé tehető. Ily alkalmas berendezés alkalmazása nélkül az egyik csoport energia­fogyasztása sokkal nagyobb lehet, mint a másik csoporté és az ellenállás tartóssága a túlterhelt elem tartósságával egyenlő. Az egymásba kapcsolódó ellenállásrend­szer másik előnye, hogy az ellenállás bár­mely oldala tetszőlegesen nagyobb nyomás alá helyezhető, mint a másik oldal, miáltal az áramsűrűség és a hőmérséklet megfele­lően nagyobbodik. Ha pedig az ellenállás vízszintes sík hosszában oly végnyomással van elrendezve, mely a hornyok között az érintkezés fönntartására épen elégséges, az ellenállás fölső része súlya folytán össze­nyomás alatt áll, míg alsó része húzásra van igénybe véve ós ívhez hasonlóan szét­válni törekszik. Pontosan közömbös állapot vagy túlnyomás alatt levő állapot a 9. ábrán föltüntetett elrendezés által könnyen érhető el, mely elrendezésnél a sarkok fölületei kevéssé ferdén metszettek úgy, hogy ha a sarkok vízszintes irányban egymáshoz köze­lednek, a nyomás az alsó (m) vonal mentén nagyobb, mint a fölső (n) vonal mentén. A gyakorlatban a távolságkülönbség minden egyes lemez fölső és alsó részénél rendesen nagyen kicsi, körülbelül 0*05 mm.-től 0-13 mm.-ig terjedhet és a sarkok hajlásszögének pontossága által határozható meg. Amint a 2. ábrán látható, a sarkok és az összekötő elem szélesebbek, mint az ellen­állás főrésze és oly (dl) lemezek vannak az ellenállásba beiktatva, melyek körülbelül ugyanoly szélesek, mint a sarkok és az összekötő elem. Ez elrendezés előnye, hogy általa a lehető legnagyobb érintkezési fölület érhető el és az áram a vonal mentén való érintkezés által okozott legkisebb feszültség­eséssel bocsátható az ellenállásba. A 10. ábra oly szerkezetű ellenállást mutat, melynél az egymásba kapaszkodó I lemezek jelentékeny szög alatt (a rajzon ! 22° Tszög alatt) vannak fektetve. Ennek követ­keztében az ékalakú (d2) darab alkalmazása szükséges, azonban az esetben a sarkok szilárdan megerősíthetők, mert a kiterjedést vagy összehúzódást az ékdarabok emelkedé­sük vagy sülyedésük által kiegyenlítik. Az ellenállást képező lemezekre gyakorolt nyo­mást azoknak súlya gyakorolja és ezért az ily berendezés csak bizonyos határig alkal­mazható. Azonban az ily alakú ellenállás elektromos működése nem válik egyenlőt­lenné, mint az ívalakú ellenállásé, mert az ellenállás elemeinek lineáris hosszúsága fölső és alsó részükön egyenlő és a lineáris hosszkülönbséget a rendesen tiszta grafitból készült ékdarab teljesen kiegyenlíti: ennek folytán az elektromos ellenállás a fölső és alsó részen csak jelentéktelen változásoknak van alávetve. Az ellenállást képező hornyaival lépcső­zetesen egymásba fogódzó lemezek a leg­előnyösebb alakot nyújtják; azonban, amint mutatni fogjuk, azokat különböző módon foganatosíthatjuk, hogy egyes vagy az összes követelményeknek eleget tegyünk. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az ellenállást V-alakú hornyokkal ellátott (d3) lemezek képezik és e lemezek hornyai közé külön (d4) csövek vannak helyezve. Ez esetben mindegyik cső csap gyanánt működik és az egyes lemezpárok között nyomás alatt álló négy érintkezési vonalat tart fönn. Ez elrendezés lényeges előnye, hogy kiválóan nagy kisugárzó fölületet nyújt. Ali. ábrán föltüntetett különböző fogana­tosítási alakoknál a (d4) csövek derékszögű

Next

/
Oldalképek
Tartalom