53892. lajstromszámú szabadalom • Festőberendezés
4 — vattyúzzuk. A festőanyag a tartály alsó részébe áramlik és innen a (24) álfenék lyukasztásain át behatol a festendő anyagot befogadó — az álfenék, a tartáiy oldalfala és a födélrész által határolt — kamrába, a festendő anyagon keresztüláramlik és a (41) födél lyukasztásán át kilép a tartály fölső részébe, ahonnan az (59) csövön át kiléphet, a (61) vezetéken át a (62) tartályba és az előbb leírt úton a szivattyúba visszatérhet, mimellett természetesen az (52) csap az (57) és (51) vezetékek felé el van zárva. Ha a festőanyagnak a (62) tartályba való visszafolyását be akarjuk szüntetni, a (60) és (65) szelepeket elzárjuk és az (52) csapot úgy állítjuk be, hogy a szivattyú a festőanyagot az (51) csövön át a tartály fölső részén leszivatja és az (5) csövön át a tartály fenekén ismét bevezeti; lehet a szelepet úgy is beállítani, hogy az anyag a tartály fenekénél szivatik ki és az (58) csövön át a1 födél fölött vezettetik be. .Gyakran tényleg jobb eredményeket érünk el, ha a festőanyag először a tartály fenekéről a tömegen át fölfelé vezettetik és azután irányát megváltoztatjuk azáltal, hogy az (58) csövön át a tartály fölső részébe vezetjük és a szivattyú által a tartály fenekéről szívatjuk le. A tartálynak a festőanyagot be- és kivezető nyílásai úgy vannak elrendezve, hogy a festőanyag mindenkor csak az ép működésben lévő bevezető nyílással szemben fekvő nyíláson léphet ki. Más szóval, ha a festőanyagot a tartály fenekén vezetjük be, akkor az az álfenék lyukasztásán, a festendő tömegen és a födél lyukain való áthaladás után, csak a födél fölött lévő nyíláson át hagyhatja el a tartályt, míg a többi elvezető nyílás zárva van. Megfordítva, ha a festőanyag a tartály fölső részén vezettetik be, az csak a tartály fenekén léphet ismét ki. A be- és kivezető nyílások ezen egymással szemben való elrendezése folytán a szivattyú működésének behatása alatt a tartályban függélyes irányú keringés létesül, mely a festendő tömeget a tartály födele és falai felé igyekszik téríteni és a tömegen és tömegben csatornák képződését meggátolja. A találmány tárgyának a 3. ábrán föltüntetett további kiképzésénél a tartály (67) oldalfala a (68) lyukak gyűrűs csoportjával van ellátva, melyek a födél normális helyzeténél a födél kerülete fölött, illetve alatt foglalnak helyet. A tartály külső oldalára a (68) lyukak fölött domború (69> födőlap van szerelve, melyhez az (51) kifolyató vezeték csatlakozik. Hogy a festő az anyag állapotáról a tartályon belül tájékozva legyen, próbaszekrény van elrendezve (4., 5. ábra), mely a tartály (51) kifolyató vezetékével áll összeköttetésben. A próbaszekrény a (71) nyílással biró erős alapzatból és a (72) keretből áll, mely minden oldalon (73) sodronyhálóval van ellátva. A kerethez (74) födél van csuklósan erősítve, melynek (75) retesze a födél zárásánál a (76) pecekkel kapcsolódik. A szekrény az (51) cső elvezetányílása mellé a tartály (40) födelére van helyezve, vagy azon meg van erősítve úgy, hogy a festőanyag a tartályból a szekrény alapzatának (71) nyílásán át a szekrényt minden oldalról körülzáró sodronyhálón és a szekrénybe helyezett anyagmintán keresztüláramlik. A próba laza alkatánál és csekély tömegénél fogva a festőanyag benne alaposan elosztatik úgy, hogy a próba ugyanazon állapotban van, mint aminőbea a festendő anyag a tartály belsejében. A próba megfigyelésével tehát a festő pontosan megállapíthatja, mi megy végbe a tartály belsejében. Ha a berendezés teljesítményének csökkentése válnék kívánatossá, az álfeneket,. még mielőtt a tartályt megtöltenők, annyira forgatjuk el, hogy belső kerületén lévő (27) bevágásai az elosztó külső fölületén lévő (32) toldatokkal szembe kerüljenek, mire az álfeneket ezen toldatok mentén emelhetjük vagy sülyeszthetjük. Ha azután az álfeneket a kivánt magasságba beállítottuk, azt kissé elforgatjuk, mire az elosztó megfelelő (32) toldatain nyugszik. A berendezés tehát az álfenék beállításának megfelelően több vagy kevesebb anyagot
