53891. lajstromszámú szabadalom • Küldő elektromos jelzőkészülékhez

— 3 — tetszés szerinti kombinációt létesíteni, ami a 7. ábrából tiinik ki. Az (i) tárcsával egy sor (I) vonalat létesíthetünk s ezek közül többet vagy kevesebbet elhagyhatunk, míg a (k) tárcsával egy sor (K) pontot létesíthetügk, még pedig az (1) vonalaknak helyzetéhez képest a rajzból kivehető viszonyban. A pontok közül is többet vagy kevesebbet elhagyhatunk. E két tárcsával azonban nem létesíthetjük a Morse-jelek összes kombinációit. Ha a Morse-pont hosszát és egy köznek hosszát is a papiron L-lel jelöljük, akkor a Morse-rendszer azt követeli, hogy egy bizonyos O-ponttól kiindulva, egy jelet (pontot vagy vonalat) (2L, 4L, 6L) stb. távolságban lehessen kezdeni. A pontokra vonatkozólag a (k) tárcsa e követelményt teljesíti. Az (i) tárcsa ellenben vonalakat csak (2L, 6L, 10L) stb. távolságban képes kezdeni. Ha azonban van még egy (h) tárcsánk, melynek segélyével egy sor olyan H-vonalat létesíthetünk, melyek a többi vonalhoz és ponthoz képest a 7. ábrából kitűnő módon el vannak tolva, akkor ezzel (4L, 8L, 12L) stb. távolságban kezdődő vonalakat létesíthetünk. A föltüntetett foganatosítási alak természetesen csak példa, lehet a lényeg változtatása nélkül más számban is alkalmazni a peckeket és lamellákat. A készülék szerkesztésénél tekintetbe veendő, hogy a papírszalag azon munkája, mellyel a (c, d) dobok peckeit leszorítja, nem lehet nagy, mert különben a papir átszakadna. Nem lehet tehát a (c, d) dobok peckeit az (e, f, g) dobok megfelelő peckeivel úgy összekötni, hogy a (c, d) dobok egy peckének leszorítása az (e, f, g) dobok egy megfelelő rúgó által befolyásolt peckét visszahúzza, mert ehhez lényeges erőkifejtés kellene, amely mellett a papírszalag elszakadna. E célból az (e, f, g) dobok peckeit, még mielőtt működhetnének, viszszavont, rugók által befolyásolt helyzetben tartjuk és a (c, d) dobok peckeinek leszorítását csak egy retesz kiváltására használjuk föl. A működött peceknek visszavont helyzetbe való vezetésére és elreteszelésére a dobok forgását használjuk föl. Az 1. alapzaton elrendezett (2) bakokban a (4, 5, 6) dobok közös (3) tengelye van ágyazva. A (4) dob felel meg az 5. ábra (c és d) dobjainak, míg az (5) dob a (g) dobnak és a (6) dob az (e és f) doboknak felel meg. A (3) tengely (7) fogaskereke a (8) áttétel révén fog össze a (9) tengelylyel, melynek (10, 11, 12) kommutátortárcsái az 5. ábra (h, i, k) tárcsáinak felelnek meg, de míg amott egy-egy tárcsán csak néhány lamella van föltüntetve, addig a gyakorlatban többet alkalmazunk, de a (3 és 9) tengelyek közti áttételt mindig úgy választjuk, hogy a működési mód azonos legyen, vagyis amíg a (4) dob egy pecke az előtte lévő pecek helyére fordul, addig a (10) tárcsa egyik lamellája az előbbi helyére kerül. A (11 és 12) tárcsák lamelláinak hossza körülbelül háromszor akkora mint a (10) tárcsa lamelláié. A (9) tengelyt a (13) zsinórdarab révén hajtjuk. A (10, 11, 12) tárcsák szigetelő részeit a rajzon kereszttel jeleztük. A (10, 11) tárcsák kerületéhez (14—15, 16—17 és 18—19) kontaktusok szorulnak, melyek az 5. ábra (m, n, o) rúgóinak felelnek meg. A (p, q, r) rugóknak a (20—21, 21—22 ós 23—24) kontaktusok felelnek meg, melyek akkor záratnak, ha az (5, 6) dobok (25, 26, 27) peckei kinyúlnak. A peckek szigetelt (28) csődarabokat hordanak, melyek a vezető összeköttetést létesítik. A (4) dobot részben a (29) gyűrű fogja körül, s e kettő között vezettetik a szalag. A gyűrű a (4) tárcsa peckeivel szemben hornyolva van. A középső (30) fogsor ismert módon a papirvezetésre szolgál, míg a (31) peckek a pontoknak, a (32) peckek a vonalaknak felelnek meg. A papírszalag haladásakor a peckeket leszorítja, azok kivételével, melyekkel szemben lyukakkal hír; a lyukasztott helyeken a peckek kitódulhatnak a (29) gyűrű hornyaiba. A (31 és 32) peckek az oldalsó (33) rovással bírnak és egy-egy (34) rúgó által szoríttatnak kifelé. A (31 és 32) peckeknek megfelelő (35) vízszintes pálcákat a (36) rugók a megfelelő pecek oldalához szorítják. A (36) rugók a (35) pálcák furataiba fognak és a